Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

főzéssel kapcsolatban 14 400 Ft összegű szeszjövedéki forgalmi adóval rövidítették meg az államot, a veszélynek kitett adó összege pedig 7200 Ft volt. E tényállás alapján az eljárt bíróságok a terhelteket bűnösnek mondották ki üzletszerűen elkövetett üzérkedésben és forgalmi adó eltitkolásával elkövetett pénzügyi bűntettben (adócsalásban). Ezért őket szabadságvesztésre, egyes jogoktól való eltiltásra és ezek mellett pénzbüntetésre, illetve részleges vagyonelkobzásra is ítélték. Elkobozni rendelték ezen felül többek között a terheltektől lefoglalt motorkerékpárt és 8420 Ft készpénzt. A jogerős ítélet ellen a motorkerékpár és a 8420 Ft készpénz elkobzása miatt emelt törvényességi óvás alapos. Az eljárt bíróságok a motorkerékpár és a 8420 Ft készpénz elkobzását a Btá. 37. §-ára (Btk. 63. §) hivatkozással azzal indokolták, hogy P. J. terhelt a motorkerékpárt használta fel a cukor beszerzéséhez, illetve a pálinka értékesítéséhez, vagyis a motorkerékpár a bűncselekmény elkövetésének az eszközéül szolgált; a lefoglalt készpénzt pedig P. J. és P. J.-né terheltek az elkövetett bűncselekményből szerezték. Ez az álláspont téves és a motorkerékpár, valamint a készpénz elkobzása törvénysértő. A Btá. 37. §-a (1) bekezdése [Btk. 63. § (1) bek.] értelmében azt a dolgot kell elkobozni, amelyet: a) a bűntett elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, ha az az elkövető tulajdona vagy egyébként is, ha az a közbiztonságot vagy a közrendet veszélyezteti; b) amely a bűntett elkövetése útján jött létre; c) amelyet a bűntett elkövetője mástól az elkövetésért kapott. A Btá. 37. §-a (1) bekezdés a) pontjában [Btk. 63. § (1) bek. a) pont] írt, a bűntett elkövetéséhez használt eszköz értelemszerűen az, amelyet az elkövető a bűntett törvényi tényállásában foglalt tevékenységhez szükségszerűen használ, amely tehát a bűntett megvalósulásának az eszköze. Ilyen eszköz például az emberölésre használt vagy szánt fegyver, vagy például engedély nélküli iparszerű kereskedéssel elkövetett üzérkedésnél a mérésnél használt mérleg stb. Nem ilyen eszköz azonban az ítélkezési gyakorlat szerint például az erdei tolvaj igásállata, amellyel a lopott fát elszállítja, vagy a veszélyeztetés bűntetténél (foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés) a gépi erejű jármű stb. Ezek szerint tehát nem lehet elkobozni az elkövető gépi erejű vagy állati vontatású járművét azon az alapon, hogy azt használta akkor, amikor a bűntett elkövetésének a színhelyére utazott, illetőleg, hogy azon szállította azt a dolgot, amelyre nézve a bűntettet elkövette. Az elkobzott motorkerékpár P. J. terhelt részére általában közlekedési eszközül szolgált. A beszerzett cukrot és az eladásra szánt pálinkát azon szállította ugyan, ezzel azonban a motorkerékpár még nem vált az üzérkedés eszközévé. A motorkerékpár elkobzásának tehát nem volt meg a törvényes alapja. A lefoglalt 8420 Ft készpénz nem a bűntett elkövetése útján jött létre és a terheltek azt nem a bűntett elkövetéséért kapták. Az elkobzásnak a Btá. 37. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjában [Btk. 63. § (1) bek. c) és d) pont] írt előfeltételei tehát nincsenek meg. A Btá. 37. §-a (3) bekezdése szerint (Btk. 250. §) az olyan tárgy is elkobzás alá esik — ha azt a törvény külön rendeli —, amelyre nézve a bűntettet elkövették. Az ügyben nem merült fel bizonyíték arra, hogy a terheltek a lefoglalt készpénzt az üzérkedési tevékenyei 131