Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV ÁLTALÁNOS RÉSZ A bűntett 2. § 1. Hivatalos személy ellen a törvényes hatáskörében tett intézkedése vagy hozott határozata miatt rágalmazás és becsületsértés címén büntető eljárás általában nem indítható. A magánvádló rágalmazás és becsületsértés miatt terjesztett elő magánindítványt a terheltek ellen azért, mert a nevezettek mint az Ügyvédi Kamara fegyelmi tanácsának tagjai az 1958. év január 4-én tartott fegyelmi tárgyaláson az iratokhoz másolatban csatolt fegyelmi határozatot megszerkesztették és azt a különböző érdekelteknek megküldötték s e határozatban a magánvádlóra nézve sérelmes tényállások és kijelentések vannak. Az első fokú bíróság a feljelentettek ellen indított büntető eljárást — a Bp. 145. § (1) bekezdésének a) pontja alapján [Be. 179. § (1) bek. a) pont] — bűncselekmény hiányában megszüntette. A megszüntetés indoka az volt, hogy a nevezettek a vádban foglalt tényállításokat fegyelmi eljárás során hozott határozatban, a fegyelmi tanács tagjaiként használták és így bűncselekményt nem követtek el. A végzés ellen a magánvádló fellebbezett, annak hatályon kívül helyezése és az első fokú bíróságnak az ügy érdemi tárgyalására utasítása végett. — A perorvoslat nem alapos. A fegyelmi hatóság közhatóság. Annak tagjai hivatalos hatáskörben járnak el. A konkrét fegyelmi ügyek kivizsgálása során a meg-, vagy meg nem történt eseményeknek megfelelő tények megállapítása, a cselekmények mikénti jogi értékelése (minősítése) és az eredményhez képest — esetleg — fegyelmi büntetés kiszabása a feladatuk. Az eljárás eredményeként sokszor kell olyan tényeket leszögezniük, illetve megállapításokat tenniük, amelyek formálisan — a fegyelmi ügytől elvonatkoztatva — a rágalmazás vagy becsületsértés bűntettét valósítják meg. Ámde ez a tevékenységük jogszabály parancsán alapul. Következésképpen az ilyen magatartás, jogellenesség hiányában sem rágalmazást, sem pedig becsületsértést nem képez. Törvényszerűen járt el tehát az első fokú bíróság, amikor a megvádolt személyekkel szemben az említett bűncselekmények miatt indított büntető eljárást, bűncselekmény hiányában megszüntette. A magánvádló arra hivatkozott, hogyha a fegyelmi hatóság eljárása nem törvényes, ha annak során szándékosan figyelmen kívül hagyja vagy célzatosan megkerüli a jogszabály előírásait, akkor magatartása rosszhiszemű és a határozat sértő kitételeiért a tagoknak a bíróság előtt kell felelniük. 7