Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

lekménynek csak szándékos elkövetése bűncselekmény, úgy — a gon­datlanságra utaló tárgyi körülmények esetén — a Btk. 22. §-ában foglalt rendelkezés alkalmazásával is kizárt az elkövető bűnösségének a meg­állapítása. Egyébként azonban az önhibából eredő ittas állapotban el­követett cselekmény szándékos bűncselekményként minősül. Rá kell mutatni arra is, hogy a Btk. 18. §-ában foglaltak alkalmazása ittas állapotban elkövetett cselekmény tekintetében — az alanyi oldal sajátossága folytán — ugyancsak eltérően érvényesül. Az eredményhez fűződő következményekért való felelősség vonatkozásában is a bíróság­nak ugyanúgy a tárgyi külső ismérveket kell vizsgálnia és alapul vennie. Ugyanez a szemlélet érvényesül a ténybeli tévedésről szóló rendelke­zésnek [Btk. 24. § (1) bek.] az ittas állapotban levő javára alkalmazásá­nál is. 6. A Btk. 22. §-a a 21. § alkalmazását csupán a tudatzavar tekinteté­ben zárja ki. Azok az indokok, amelyek a törvényhozót a hivatkozott rendelkezés megalkotására indították, nyilvánvalóan nem állanak fenn az elmebetegség esetén még akkor sem, ha az mértéktelen alkoholfo­gyasztásra vezethető vissza. Tehát az ilyen eredetű elmebetegség is fel­tétlenül kizárja, illetve korlátozza a beszámítási képességet. Az úgynevezett pathológiás (kóros) ittasság különböző formái az el­meműködés olyan időleges jellegű tudatborulással járó zavarai, amelyek minőségileg különböznek a közönséges ittasságtól és lényegileg elme­betegségnek tekinthetők. Ilyen állapot esetén tehát nem a Btk. 22. §-a, hanem a 21. §-a érvényesül. Ezzel szemben az idült alkoholizmus önmagában nem tekinthető az elmeműködés olyan zavarának, amely a Btk. 22. §-ának érvényesülését kizárná; az idült alkoholista beszámítási képességének korlátozottsága nem feltétlen. Az ilyen elkövető nem szenved elmebetegségben, bár többnyire rendellenes személyiségű. A személyiség fejlődésének zavara (pszichopathia) általában nem zárja ki a beszámítást akkor sem, ha iszá­kossággal szövődik. Ez az állapot azonban esetleg a személyiség oly fokú degradáció jávai járhat, amely már megközelíti az elmebetegséget s ez okból korlátozhatja — esetleg kizárhatja — a beszámítási képességet. Megjegyzés: Az abortív pathológiás részegségről lásd a 472. számú kollégiumi állásfoglalást. XXIX. sz. BÜNTETŐ ELVI DÖNTÉS Bűnszövetség jön létre, ha két vagy több személy akár ugyanolyan, akár különböző jellegű bűncselekmények szervezett elkövetésében elő­zetesen megállapodik és ennek alapján legalább egy bűncselekményt el­követtek vagy annak elkövetését megkísérelték. Indokolás A bűnszövetség fogalmának törvényi meghatározását az 1961. évi V. tv. (Btk.) 114. §-ának értelmező rendelkezése tartalmazza. A bíró­ságok ezt az új fogalmat nem mindig értelmezik egységesen. Zavarja az ítélkezést a korábban hatályos törvényben foglalt bűnszövetkezet és a 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom