Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

lekménynek csak szándékos elkövetése bűncselekmény, úgy — a gondatlanságra utaló tárgyi körülmények esetén — a Btk. 22. §-ában foglalt rendelkezés alkalmazásával is kizárt az elkövető bűnösségének a megállapítása. Egyébként azonban az önhibából eredő ittas állapotban elkövetett cselekmény szándékos bűncselekményként minősül. Rá kell mutatni arra is, hogy a Btk. 18. §-ában foglaltak alkalmazása ittas állapotban elkövetett cselekmény tekintetében — az alanyi oldal sajátossága folytán — ugyancsak eltérően érvényesül. Az eredményhez fűződő következményekért való felelősség vonatkozásában is a bíróságnak ugyanúgy a tárgyi külső ismérveket kell vizsgálnia és alapul vennie. Ugyanez a szemlélet érvényesül a ténybeli tévedésről szóló rendelkezésnek [Btk. 24. § (1) bek.] az ittas állapotban levő javára alkalmazásánál is. 6. A Btk. 22. §-a a 21. § alkalmazását csupán a tudatzavar tekintetében zárja ki. Azok az indokok, amelyek a törvényhozót a hivatkozott rendelkezés megalkotására indították, nyilvánvalóan nem állanak fenn az elmebetegség esetén még akkor sem, ha az mértéktelen alkoholfogyasztásra vezethető vissza. Tehát az ilyen eredetű elmebetegség is feltétlenül kizárja, illetve korlátozza a beszámítási képességet. Az úgynevezett pathológiás (kóros) ittasság különböző formái az elmeműködés olyan időleges jellegű tudatborulással járó zavarai, amelyek minőségileg különböznek a közönséges ittasságtól és lényegileg elmebetegségnek tekinthetők. Ilyen állapot esetén tehát nem a Btk. 22. §-a, hanem a 21. §-a érvényesül. Ezzel szemben az idült alkoholizmus önmagában nem tekinthető az elmeműködés olyan zavarának, amely a Btk. 22. §-ának érvényesülését kizárná; az idült alkoholista beszámítási képességének korlátozottsága nem feltétlen. Az ilyen elkövető nem szenved elmebetegségben, bár többnyire rendellenes személyiségű. A személyiség fejlődésének zavara (pszichopathia) általában nem zárja ki a beszámítást akkor sem, ha iszákossággal szövődik. Ez az állapot azonban esetleg a személyiség oly fokú degradáció jávai járhat, amely már megközelíti az elmebetegséget s ez okból korlátozhatja — esetleg kizárhatja — a beszámítási képességet. Megjegyzés: Az abortív pathológiás részegségről lásd a 472. számú kollégiumi állásfoglalást. XXIX. sz. BÜNTETŐ ELVI DÖNTÉS Bűnszövetség jön létre, ha két vagy több személy akár ugyanolyan, akár különböző jellegű bűncselekmények szervezett elkövetésében előzetesen megállapodik és ennek alapján legalább egy bűncselekményt elkövettek vagy annak elkövetését megkísérelték. Indokolás A bűnszövetség fogalmának törvényi meghatározását az 1961. évi V. tv. (Btk.) 114. §-ának értelmező rendelkezése tartalmazza. A bíróságok ezt az új fogalmat nem mindig értelmezik egységesen. Zavarja az ítélkezést a korábban hatályos törvényben foglalt bűnszövetkezet és a 49