Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

Btk.-ban szabályozott bűnszövetség fogalma közötti különbség és a bűnszövetségnek a tartalmától eltérő, kiterjesztő vagy szűkítő értelmezése. Ez a tény pedig hátrányos kihatással van a bűncselekmények minősítésére, azok társadalomra veszélyességének megítélésére s ennek folytán a büntetéskiszabási gyakorlatra. A szocialista törvényességnek e területén is következetes érvényesítése, valamint a társadalomra veszélyesség magasabb fokát megvalósító bűnözéssel szembeni fokozott védelem érdekében ezért elvi döntés meghozatala vált szükségessé. 1. A Btk. 114. §-ában foglalt értelmező rendelkezés szerint: „bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy erre nézve megállapodik". A Btk.-t megelőző törvényi rendelkezés viszont a bűnszövetkezet fogalmát tartalmazta. A bűnszövetkezet és a bűnszövetség fogalma azonban közös jellemzői ellenére különbözik egymástól. aj A bűnszövetkezet szerinti minősítés az elkövetők közötti szerepek felosztása mellett egyetlen kitervezett bűncselekmény esetén is megállapítható volt. A Btk. ellenben a bűnszövetség fogalom-meghatározásánál a bűntettek szervezett elkövetését értékeli, vagyis azt az esetet, amikor a közreműködőknek, tehát a bűnszövetség tagjainak a megállapodása több bűncselekmény megvalósítását célozza anélkül, hogy minden egyes bűncselekmény végrehajtásának a részleteit is megszerveznék. A törvény ugyanis azt a súlyosabb minősítést megalapozó magasabb fokú társadalomra veszélyességet értékeli, hogy az elkövetők nem csupán egy meghatározott bűncselekmény elkövetését valósították vagy kísérelték meg, hanem — mint ezt a Btk. 114. §-ához fűzött miniszteri indokolás is említi — magát a bűnözést szervezik meg. b) A bűnszövetség létrejöttének nemcsak az a feltétele, hogy a bűncselekménynek alanya akár tettesként, akár részesként két vagy több személy legyen, hanem az is, hogy az elkövetők megállapodása szervezett bűnelkövetésre, vagyis magára a bűnözésre, illetve több bűncselekmény elkövetésére irányuljon, továbbá, hogy a megállapodás a cselekmények elkövetését időben megelőzze. 2. A „bűncselekmények" törvényi szóhasználatán több — mégpedig szándékosan elkövetett — bűnös cselekményt kell érteni. Ehhez képest a bűnszövetség megállapítása nem kizárt az olyan esetben sem, amikor az elkövetők két vagy több cselekmény megvalósítását határozzák el és kezdik meg vagy fejezik be, de a cselekményeik törvényi vagy bírói egységet alkotnak. Valamely bűncselekmény egyszeri elkövetése viszont — bármilyen szervezetten is történjék a végrehajtása —, ha az elkövetők között az előzetes megállapodás is csak egyre vonatkozott, nem minősíthető bűnszövetségben történt elkövetésnek. 3. A bűncselekmények szervezett elkövetése magában foglalja az azok megvalósítására irányuló előzetes megállapodást. a) A bűnszövetségnek az a törvényi meghatározása, hogy külön fordulatként tartalmazza a szervezett elkövetést és külön az arra irányuló megállapodást, nem jelenti azt, hogy a szervezett elkövetés tartalmilag ne foglalná magában az előzetes megállapodást is. A megállapodás törvényi kiemelése viszont azt is célozza, hogy ha csak egy bűncselekmény megvalósítására vagy annak megkísérlésére került ugyan sor, de ennek elkövetését megelőzte a bűnözésre irányuló megállapodás, úgy ez utóbbi 50