Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

követő rendkívüli embertelenséggel, gátlástalanul, emberi mivoltából kivetkőzve hajtotta végre tettét. A különösen kegyetlen módon elkövetés megállapítható olyankor is, ha sértett eszméletlensége miatt nem is érzett fájdalmat. E minősítéshez szükséges továbbá az alanyi oldalon az is, hogy az elkövető tudata a véghezvitel különösen kegyetlen módját átfogja. A bántalmazásból eredő sérülések, a szúrások vagy ütések nagyobb száma egymagában ugyan még nem alapozza meg e minősítést, de ily esetekben ezekből és a fennforgó egyéb körülményekből kell arra következtetni, hogy az elkövető tudata átfogta-e a véghezvitel különösen kegyetlen módját. b) Előre kitervelt módon követi el az emberölést, aki a végrehajtás módját, helyét és idejét előre átgondolja, az akadályozó, illetőleg elősegítő körülményeket magában felméri, az elgondolása szerint lényeges előkészületi, elkövetési s esetleg az elkövetés utáni mozzanatokat számbaveszi, és igyekszik ennek megfelelően cselekedni. E minősítő körülmény megállapításához nem szükséges a fent megjelölt valamennyi tényező együttes fennforgása. De más hasonló jellegű tények is alkalmasak lehetnek annak megállapítására, hogy az elkövető a bűntettet előre kitervelt módon követte el. Az előre kiterveltségre elsősorban külső körülményekből lehet következtetni, a tárgyi körülmények mellett azonban a szubjektív mozzanatoknak is jelentősége lehet. Így az ölési cselekmény előre kitervelt módon való elkövetésével igen gyakran együtt jár az elkövetés akár hosszabb időn át tartó fontolgatása, a cselekmény mikénti végrehajtásának mérlegelése, de szükséges e súlyosabb minősítés megállapításához az előre kiterveltséggel kapcsolatos tervszerű és céltudatos tevékenység. Az ölési cselekmény előre kitervelt módon való elkövetésére lehet következtetni, ha az elkövető a véghezvitelt általánosságban átgondolta, a cselekményt megelőző magatartása is tervszerű, és ez kifejezésre jut a végrehaj tásban. Az előre kitervelt módon való elkövetésnek nem előfeltétele a hideg számítás, a teljes higgadtság, mégis a cselekmény előre kitervelése végleges elhatározást, elszántságot vagy elvetemültséget tételez fel. Nem zárja ki az előre kitérveltség megállapítását az alternatív terv készítése, sőt az sem, hogy végül is az elkövető a körülmények alakulásához képest eltérő elkövetési módot alkalmaz. Az előre kitervelt módon való elkövetés megállapításának nem akadálya az sem, ha a cselekmény végrehajtása feltételtől függ. II 1. A bíróság a büntetést a társadalom védelme érdekében alkalmazza: a büntető ítélkezés akkor felel meg céljának, akkor teljesíti társadalmi funkcióját, ha a társadalom védelmét — az általános és különös megelőzést egyaránt — ténylegesen biztosítja. Az általános és a különös megelőzés a helyesen alkalmazott büntetésnek két irányban érvényesülő, a büntetés egységes célját szolgáló hatása. E kettős irányú hatás csak úgy érhető el, ha a kiszabott büntetés közöttük a szükséges összhangot megteremti. A büntetéseket illetően a Btk. általános indokolása is utal arra, hogy 25