Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

Hangsúlyozni kívánjuk, hogy munkánk nem a Büntetőjogi Döntvény­tár eddig megjelent köteteinek valaminő kivonatolása. Terjedelmében ennél jóval szűkebb, hiszen nem tartalmazza az azokban közzétett tel­jes joganyagot, hanem annak csupán elvi részét. Ugyanakkor viszont tartalmában gazdagabb is, mert számos olyan bírósági döntést is köz­lünk, amely a Bírósági Határozatokban nem került — a korlátozott ter­jedelem miatt — közzétételre. Munkánk lényegét az adja, hogy a kivá­logatott bírósági határozatokat olyan rendszeres feldolgozásban gyűjtöt­tük össze, amely a tudományos igényeknek is megfelel. Ha a gyűjtemény szoros értelemben vett hivatalos jellegű munkának nem is tekinthető, ténylegesen a Legfelsőbb Bíróságnak közel két évtizedes gyakorlata so­rán kialakított hivatalos álláspontjait foglalja rendszerbe. További célkitűzésünk, hogy kizárólag az élő elvi anyagot nyújtsuk, kihagytuk tehát mindazokat a határozatokat, amelyek túlhaladottak, a későbbi társadalmi vagy gazdasági fejlődés folytán elavultak, avagy annyira átmentek a bírósági gyakorlatba és a köztudatba, hogy megis­métlésük feleslegessé vált. Munkánk a Legfelsőbb Bíróság büntető ügyekben hozott elvi jelentő­ségű határozatait tartalmazza. Nem szorítkozik tehát csupán az irány­elvekre, elvi döntésekre, kollégiumi és tanácsvezetői állásfoglalásokra, hanem részletesen feldolgozza a konkrét ügyekben hozott elvi jelentő­ségű határozatokat is. Ennek megfelelően két részre oszlik. Az I. alatti rész tartalmazza a szorosan vett elvi iránymutatásokat, tehát a Legfelsőbb Bíróság teljes ülésén hozott büntetőjogi tárgyú irány­elveket, az Elnökségi Tanács büntető elvi döntéseit, a Büntető és a Katonai Kollégium, továbbá a Katonai Kollégium állásfoglalásait, végül a közös tanácsvezetői értekezletek állásfoglalásait. A már nem élő anyagot, tehát azokat az elvi döntéseket és állásfog­lalásokat, amelyeket az Elnökségi Tanács, illetve a kollégiumok az 1962. évi, majd az 1971. és 1972. évi felülvizsgálat során nem tartottak fenn, természetesen nem közöljük, azokra nem is utalunk, minthogy csupán jogtörténeti jelentőségük van. Az említett elvi iránymutatások szövege a meghozataluk óta eltelt idő folyamán részben megváltozott. Az elvi döntéseket a XXIV. és a XXXI. számú büntető elvi döntés, míg a kollégiumi állásfoglalásokat — az említett felülvizsgálatok eredményét tartalmazó — 386., 388., 389., 485., 486., 487., valamint a 488., 492., 499. és 505. számú állásfoglalások­ban megállapított módosított szövegben közöljük. E négy utóbbi állásfoglalás meghozatalát — amelyek a Bírósági Hatá­rozatok 1972. évi 1—4. számában kerültek közzétételre — a büntető novella tette szükségessé. A Büntető Törvénykönyv módosításáról és kiegészítéséről szóló 1971. évi 28. számú törvényerejű rendelet a Btk. számos rendelkezését változtatta meg. Ezért szükségessé vált — részben már a tvr. hatálybalépése előtt, majd közvetlenül azt követően — a Leg­felsőbb Bíróság büntető elvi döntéseinek, valamint a Büntető és a Ka­tonai Kollégium eddig meghozott állásfoglalásainak részletes felülvizs­gálata. Ennek során — a változott jogi szabályozás folytán — néhány anyagi büntetőjogi tárgyú kollégiumi állásfoglalás nem volt fenntartható, szá­mos állásfoglalás szövegét pedig módosítani kellett, végül több korábbi helyett teljesen új, átfogó állásfoglalást kellett hozni. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom