Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

Az I. alatti rész anyagát ehhez képest 1972. év március hó végével zárjuk. Az elvi iránymutatásokat a mű első részében meghozataluk időrendi sorrendjében teljes szöveggel közöljük, ezért a mű további részében szükségtelen ezek megismétlése, hanem általában elégséges a Btk., il­letve a Be. egyes §-ainál csupán utalni a megfelelő irányelv, elvi döntés, kollégijumi vagy tanácsvezetői állásfoglalás számára. Adott esetekben azonban kívánatos volt a szám megjelölésén kívül a vonatkozó irány­mutatás indokolásának részbeni közlése is. III. A mű II. része rendszerbe foglalva azokat az ítéleteket, végzéseket, illetve törvényességi óvás folytán hozott határozatokat tartalmazza, ame­lyek elvi jelentőségű iránymutatást adnak, a felmerült problémát — a konkrét ügyön túlmenő jelentőséggel — döntik el. Feldolgoztuk a Bírósági Határozatokban 1953-tól 1969. év végéig meg­jelent teljes anyagot. A kiválogatásnál mindenekelőtt azt tartottuk szem előtt, hogy csak olyan határozatot közöljünk, amely a fenti alapvető célnak és követelménynek megfelel. A kiválasztás és a közlés anyagául elsősorban a Legfelsőbb Bíróságnak a Bírósági Határozatokban közzétett döntései szolgáltak. Ehhez járultak az alsó bíróságoknak az említett szaklapban közzétett határozatai. Mind­ezek megjelentek a Büntetőjogi Döntvénytárban is, így nem a BH, ha­nem a BJD számot közöljük. Amennyiben az olvasó valamely határozat meghozatalának időpontja, illetve ügyszáma iránt is érdeklődik, ezt a Büntetőjogi Döntvénytár vonatkozó helyén megtalálja. Válogatásunk nyersanyaga ezzel nem zárult le. Közlünk ugyanis — mégpedig nem csekély számban — olyan régebben vagy újabban hozott legfelsőbb bírósági vagy alsóbírósági döntéseket is, amelyek a Bírósági Határozatokban ez ideig nem kerültek a széles nyilvánosság elé. Ily módon jelentősen gyarapítottuk a válogatás alapjául szolgáló joganya­got, ebben segítségünkre volt a Legfelsőbb Bíróság dokumentumtára is. Minthogy ezek a határozatok sem a BH-ban, sem a BJD-ben nem talál­hatók, a közlés a bíróság és az ügyszám megjelölésével történik. A feldolgozás módszerét illetően legfőbb törekvésünk volt, hogy a ki­válogatott joganyagot minél tömörebben fogjuk össze. A határozatok indokolását igyekeztünk lehető rövidséggel közölni, éspedig csak ama részében, amely az elvi kifejtést tartalmazza. A tényállás ismertetését sok esetben teljesen elhagytuk, vagy legalábbis rövidre fogtuk. Állan­dóan szem előtt tartottuk, hogy felesleges szövegrész ne kerüljön köz­lésre, ugyanakkor minél nyomatékosabban emeltük ki a határozat elvi jelentőségű részét. Gyűjteményünkben így találhatók egész rövid, pár­soros határozat-kivonatok, de ugyanakkor terjedelmesebben közölt ha­tározatok is. A terjedelem azonban magától értetődően semmiképpen sem a jelentőséget kívánja kifejezni. A határozatokból minden olyan jogszabályra való utalást elhagytunk, amelynek az elvi tétel szempontjából nincsen jelentősége. A Bírósági Határozatokban és ennek nyomán a Büntetőjogi Döntvény­tárban előfordult egyes esetekben lényegileg hasonló jellegű — bár a 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom