Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

zott kár vagy vagyoni hátrány mikor minősül jelentősnek, illetőleg különösen nagynak, részben a jogalkalmazásnak kell kialakítania. A Legfelsőbb Bíróság a jelen elvi döntésben ad iránymutatást arra, hogy a Btk alkalmazásában az elkövetési értéket (az okozott kárt, illetőleg vagyoni hátrányt) mikor kell jelentősnek, illetőleg különösen nagynak tekinteni. Ennek során a Legfelsőbb Bíróság figyelemmel volt arra, hogy a Btk hatályba lépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. tvr (Btké) százezer forintot meghaladó összeget állapított meg egyes bűncselekmények jelentős értékére [1. tvr 27. § (1) bek.], valamint a társadalmi vagyon sérelmére gondatlanságból elkövetett rongálás megvalósulásának esetére [1. tvr 28. § (3) bek.]. Ennélfogva a Legfelsőbb Bíróság a jelentős értéket, illetőleg a jelentős kárt vagy jelentős vagyoni hátrányt [Btk 282. § (3) bek. c) pont, 292. §, 293. §, 295. §, 299. § (2) bek. c) pont, 303. § (2) bek., 309. § (3) bek. a) pont és (5) bek., 316. § (5) bek. a) pont, 317. § (5) bek. a) pont, 318. § (5) bek. a) pont, 319. § (3) bek. b) oont, 321. § (3) bek. b) pont, 322. § (2) bek. a) pont, 324. § (4) bek. a) pont, 326. § (4) bek. a) pont] százezer forintot meghaladó összeg; a különösen nagy értéket, illetőleg a különösen nagy kárt vagy különösen nagy vagyoni hátrányt [Btk 259. § (2) bek. b) pont, 259. § (4) bek., 260. § (2) és (3) bek. 309. § (4) bek. a) pont, 316. § (6) bek. a) pont, 317. § (6) bek. a) pont, 318. § (6) bek. a) pont, 319. § (3) bek. c) pont, 320. § (2) bek., 321. § (4) bek. a) pont, 324. § (5) bek. és (6) bek. II. tétel, 326. § (5) bek.] egymillió forintot meghaladó összeg esetén tekinti megvalósultnak. III. sz. BÜNTETŐ ELVI DÖNTÉS az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményekért való felelősségről Ha a cselekményt önhibából eredő és a Btk 24. §-ának (1) bekezdése szerinti tudatzavart okozó ittas vagy bódult állapotban követik el — s ez a Btk 25. §-a értelmében az elkövető javára figyelembe nem vehető — a cselekmény annak tárgyi oldalához képest minősülhet szándékos vagy gondatlanságból elkövetett bűncselekményként. Indokolás 1. A büntető törvény célja, hogy védelmet nyújtson a társadalomra veszélyes cselekményekkel szemben, neveljen a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására és a törvények tiszteletére (Btk 1. §). E cél elérése érdekében a bűnözést elősegítő, kedvezőtlen társadalmi jelenségekkel és tényezőkkel szemben a büntetőjogi eszközök igénybevételével is szükséges fellépni. Ilyen tényező az alkoholizmus is. A mértéktelen alkoholfogyasztás káros hatása a bűnözés alakulására közismert. Egyes bűncselekményeknél — a dolog természeténél fogva — ez a káros hatás egyáltalán nem vagy nem számottevő mértékben jelentkezik. Ugyanakkor viszont bizonyos bűncselekmények elkövetőinek igen jelentős része a cselekményt különböző fokú 63