Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

italos állapotban hajtja végre. Ide tartoznak különösen kiemelkedő mértékben az ember élete és testi épsége elleni bűncselekmények, továbbá a közlekedést veszélyeztető, valamint a közrend elleni egyes bűncselekmények. Társadalmunk mind erőteljesebb küzdelmet folytat a mértéktelen alkoholfogyasztás ellen. A társadalmi nevelés nyilvánvalóan elsődleges eszközei mellett nem mellőzhető a büntetőjog eszközeinek céltudatos alkalmazása sem az alkoholfogyasztással összefüggő bűnözéssel szemben. A Btk hatékony eszközökkel lép fel az alkoholfogyasztásnak a bűnözést előmozdító hatásával szemben. A Btk 75. és 76. §-aiban foglalt rendelkezések az alkoholisták kényszergyógyítására teremtenek lehetőséget, olyan esetekben, ha a bűncselekmény elkövetése az alkoholista életmóddal függ össze. Tapasztalati tény azonban, hogy nemcsak szokásos alkoholisták, hanem esetileg leittasodó egyének is követnek el bűncselekményeket. A Btk 25. §-a azt a törvényi tilalmat állítja fel, mely szerint a — beszámítási képességet kizáró, illetve azt korlátozó tudatzavarról rendelkező — 24. § nem alkalmazható annak javára, aki a cselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el. (A továbbiak a bódult állapotban elkövetett cselekményekre is vonatkoznak.) 2. A Btk 24. §-ának (1) bekezdése szerint nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában — így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban, vagy személyiségzavarban — követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. A (2) bekezdés értelmében pedig, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt csupán korlátozza, a büntetést korlátlanul enyhíteni lehet. A Btk 25. §-ában foglalt tilalom kizárja mind az említett büntetlenséget, mind a büntetés korlátlan enyhítését annak javára, akinek a tudatzavara önhibájából eredő leittasodás következménye. Amikor a tv ezt a tilalmat felállítja, azt juttatja kifejezésre, hogy az önhibából ittas állapotba kerülő és ebben az állapotban bűncselekmény tényállását megvalósító cselekmény elkövetőjét olyannak kell tekinteni, mint azt, akinek beszámítási képessége van. 3. Az ittas állapot okozta tudatzavar alapvetően eltér a tudatzavar egyéb eseteitől; az önhibából leittasodó tudatzavara olyan ok következménye, melyért az elkövető felelőssé tehető. A saját akaratelhatározásától, szándékától függ ugyanis, hogy a tűrőképességét meghaladó mérvű alkoholfogyasztással előidézi-e a beszámítási képességet kizáró vagy korlátozó tudatzavar veszélyét. A Btk 25. §-a alapján való felelősség szükségképpen eltér a bűnösség általános alakjától. Az alanyi oldalnak így a Btk 25. §-án alapuló felelősségnél is jelentősége van, de csupán az önhibából eredő leittasodás, nem pedig az ittas állapotban elkövetett bűncselekmény konkrét tényállása vonatkozásában. A bíróságnak ennyiben kell az alanyi oldalt vizsgálnia. Azt kell t.eh át. ^jajgatnia 3 hogy a terheltnek tudatzavart előidéző leittasodása önhibából eredt-e. Abban az esetben, ha valaki teljesen önhibáján kívül ittasodott le, a Btk 24. §-a alkalmazásának helye van. Nem szükséges azonban, hogy az elkövető kizárólagosan csak a saját hibájából kerüljön ittas állapotba; ha 64