Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

natkozóan a Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 472. sz. állásfoglalásában felvett megállapításokkal is. A XXIX. és XXXIV. sz. Büntető Elvi Döntés új szövegezése a Btk sza­kasz (§) számainak megváltozása, egyes új fogalmak elhagyása miatt vált szükségessé. II. sz. BÜNTETŐ ELVI DÖNTÉS a jelentős és a különösen nagy elkövetési érték meghatározásáról A Büntető Törvénykönyvben (1978. évi IV. tv) meghatározott bűncselek­ményeket akkor követik el jelentős értékre, illetőleg jelentős kárt vagy jelentős vagyoni hátrányt okozva, ha az érték, illetőleg a kár vagy a vagyoni hátrány összege a száz­ezer forintot, különösen nagy értékre, illetőleg különösen nagy kárt vagy különösen nagy vagyoni hátrányt okozva, ha az érték, illetőleg a kár vagy a vagyoni hátrány összege az egymillió forintot meghaladja. A Legfelsőbb Bíróság XXXIII., XXXVI. és XXXVII. sz. Büntető Elvi Döntése hatályát veszti. Indokolás A társadalmi, gazdasági és politikai viszonyok állandó fejlődését jogrend­szerünk érzékenyen követi, ugyanakkor elő is segíti azok fejlődését. Az utóbbi másfél évtizedben végbement változások és a szükséges büntetőjogi védelem közötti nagyobb összhang megteremtésének célját szolgálja az új büntető törvénykönyv, az 1978. évi IV. tv, amely egyben figyelembe veszi a következő időszakban várható fejlődést is. A Btk XVIII. fejezete a vagyon elleni bűncselekmények szabályozásánál arra az álláspontra helyezkedik, hogy az elkövetési értéknek, az okozott kárnak vagy vagyoni hátránynak a cselekmény minősítésére is kiható je­lentősége van. Ennek megfelelően többféle érték, illetőleg kár vagy vagyo­ni hátrány szerinti minősítő körülményt állapít meg, nevezetesen a kisebb és a nagyobb, a jelentős, valamint a különösen nagy érték, illetőleg kár vagy vagyoni hátrány fogalmát. A Btk a vagyon elleni bűncselekményeknél bevált és a társadalomra ve­szélyesség különböző fokát kifejező érték stb. szerinti differenciálást a pénzügyi bűncselekményeknél (Btk XVII. fejezet, IV. cím) is bevezette. Szerepelnek ezek a fogalmak egyes más gazdasági bűncselekményeknél, továbbá bizonyos egyéb bűncselekményeknél is. A különböző bűncselekményeknél az érték, kár vagy vagyoni hátrány tekintetében történt elkövetés absztrakt társadalomra veszélyessége álta­lában nem tér el egymástól. Ezért az egyes bűncselekmény-kategóriák kö­zött ebben a vonatkozásban nem tehető olyan elvi különbség, amely az azonos törvényi fogalmaknak eltérő tartalmat adna. Következésképpen az egyes bűncselekmény-kategóriákban az e fogalmakat kifejező öszegek meg­határozásának elvi alapjai azonosak. Az érték, kár, vagyoni hátrány megjelölésének^mint minősítő körülmé­nyeknek a megállapítása és ezzel a büntetési tétel differenciálása a bünte­téskiszabás egyéniesítését is szolgálja. Azt, hogy az elkövetési érték, az oko­62

Next

/
Oldalképek
Tartalom