Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

ténő csoportosítása azonban szintén nem szolgál megfelelő alapként a hasonlóság megállapítására. A különös visszaesésre vonatkozó fogalommeghatározás a bűncselekmények jellegének hasonlóságára utal, s ebből következik, hogy ebben a kérdésben a bűncselekmények jellemző vonásainak összessége alapján, az azokban megnyilvánuló sajátosságok hasonlósága ad helyes eligazítást. 4. A fentiekben részletezett rendező elvek szem előtt tartása mellett a Legfelsőbb Bíróság a különös visszaesőkénti minősítés szempontjából ez idő szerint a következőket tekinti hasonló jellegű bűncselekményeknek: Aj hivatalos személy elleni erőszak (229. §), közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (230. §), A hivatalos személy támogatója elleni erőszak (231. §), testi sértés (170. §) — kivéve a könnyű testi sértés vétségét [170. § (1) bek.] -, rablás (321. §), erőszak alkalmazásával elkövetett és halált okozó zendülés bűntette [352. § (2) bek. b) pont és (3) bek. b) pont], elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak minősített esetei [355. § (2) -(5) bek.], alárendelt súlyos testi sértéssel járó megsértésének bűntette [358. § (3) bek.], abban az esetben is, ha az elkövetőt megelőzően merénylet [Btk 143. § (1) és (2) bek.], emberölés [Btk 166. § (1) és (2) bek.] és erősjfeJindulásban^elkövetett emberöIés~(Btk 167. §) miatt ítélték el. Ezeknél a cselekményeknél az erőszak — s többnyire a személy elleni közvetlenül véghezvitt erőszak — a bűncselekmény tényállásában foglalt elkövetési magatartás vagy a cselekmény véghezvitelének módja s egyben a bűncselekmények jellemzője, mely indokolja a különös visszaesői minőség szempontjából a hasonlóság megállapítását. Ugyanakkor indokolt a korábbi elítélés alapjául szolgált legsúlyosabb élet elleni bűncselekményekre utalás, hasonlóan a Btk 166. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezéshez. |T3^ erőszakos közösülés (197. §), szemérem elleni erőszak (198. §), 5 természet elleni fajtalanság (199. §), természet elleni erőszakos fajtalanság (200. §) megrontás (201—202. §). Ezeknek a bűncselekményeknek a különös tárgya a nemi szabadság védelme és a kiskorúak egészséges nemi fejlődésének a biztosítása, amely egyben ezek jellemzője is. [Qj Üzletszerű kéjelgés (204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (205. §), C kitartottság (206. §), y- kerítés (207. §), közveszélyes munkakerülés (266. §) és tiltott szerencsejáték szervezése (267. §). Ezeknek a bűncselekményeknek a hasonlóságát az élősdi jelleg, a munka nélküli keresetre törekvés, illetőleg az olyan erkölcstelen életvitel folyós 40