Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

tatása adja, amely további bűncselekmények elkövetésének veszélyét hordozza magában. ™ Vesztegetés (250—254. §) és 0 befolyással üzérkedés (256. §). °V Ezeknek a bűncselekményeknek közös jellegzetessége, hogy a közélet tisztaságát veszélyeztetik, egyrészt a hatóságok működése során, másrészt a gazdasági életben elkövetett korrupciós magatartásokat határozzák meg. Ezért a különös visszaesőkénti értékelés szempontjából indokolt ezek hasonló jellegének megállapítása. / Ej üzérkedés (299—300. §), rf árdrágítás [301. § (1)—(3) bek.], adócsalás (310. §) és visszaélés jövedékkel (311. §). Az üzérkedés és az árdrágítás jellegében hasonlóságot nemcsak az elkövetési tárgy azonossága mutatja, hanem az is, hogy az üzérkedés általában magában foglalja az árdrágításra alkalmasság objektív veszélyét is. Az üzérkedési cselekmények egy része el sem követhető másként, mint az adóbevétel csökkentésével, s mindkét cselekménynél általában az elkövető harácsoló életszemlélete nyilvánul meg. Erre tekintettel ezek a bűncselekmények jellegükben is hasonlóak, így a különös visszaesőkénti értékelés szempontjából a hasonlóság megállapítása szükséges. fF)| Devizagazdákodás megsértése [309. § (1)—(4) bek.], valamint csempészet és vámorgazdaság (312. §). Q> Az említett bűncselekmények szoros összefüggése nemcsak abban áll, hogy egyaránt a pénzügyi bűncselekmények körébe tartoznak, hanem az elkövetési cselekmények, elkövetési tárgyak, a bűncselekmény alanyainak, a cselekmény motívumának és célzatának gyakran tapasztalható azonossága is megfigyelhető. A Btk 299. §-a (2) bekezdésének d) pontja mint összefoglalt bűncselekmény-tényállást ismeri az üzérkedésnek devizagazdálkodás megsértésével, csempészettel vagy vámorgazdasággal összefüggésben elkövetését, és ez a rendelkezés biztosítja, hogy mindhárom cselekmény újbóli elkövetése esetén — a cselekmények ugyanilyen jellegére tekintettel — a különös viszszaesőkénti értékelés megállapítható legyen. V. A többszörös visszaesők 1. A Btk 137. §-ának 14. pontja határozza meg a többszörös visszaeső fogalmát. A Btk Különös Része egyetlen törvényi tényállásban sem szabályozza minősített esetként a cselekmény többszörös visszaesőként értékelését, hanem kizárólag az Általános Rész tartalmaz rendelkezéseket az ebbe a kategóriába tartozó bűnelkövetők tekintetében. A többszörös visszaeső személyi társadalomra veszélyessége kiemelkedő, ezért a Btk 98. §-ának (1) bekezdése a büntetés kiszabása körében a különös visszaesőkre megállapított és a Btk 97. §-ában írt rendelkezések alkalmazását írja elő. Ebből nem következik az, hogy a többszörös visszaeső egyben a különös visszaesői kategóriába esne, lehetséges ugyanis, hogy az elkövető újabb — immár legalább harmadik elítélés alapjául szolgáló — bűncselekménye 41