Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

Hasonló értékelés alá esik az elkövetőnek a cselekmény elkövetése utáni öngyilkossági kísérlete. A tagadás, illetve a bűnösség el nem ismerése az eljárás során: súlyosító körülményként nem értékelhető. A teljes és felderítő jellegű beismerés még a bűnösség részbeni elismerése mellett is enyhítő körülmény. Nyomatékos, ha a bűnösség teljes elismerésére is kiterjed. Tettenérés esetén csak a bűnösség elismerésének, illetve a megbánásnak van jelentősége. 10. A jelentős mérvű rokkantságra, súlyos betegségre vagy egyéb okra visszavezethető csökkent büntetéselviselési képesség enyhítő körülmény. Ez akkor is figyelembe jön, ha a bűncselekmény elkövetése után állott elő. B) Tárgyi jellegű bűnösségi körülmények 1. A Btk szerint kísérlet esetében is a befejezett bűncselekményekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. Ezzel a törvényi rendelkezéssel nem áll ellentétben az, hogy az esetek túlnyomó részében a kísérlet a bírói gyakorlatban enyhébb megítélés alá esik, mint a befejezett bűncselekmény. Általában enyhítő körülményként kell értékelni azt, hogy a cselekmény kísérleti szakaszban maradt. Ennek nyomatéka igen eltérő lehet. így figyelembe jön, hogy a kísérleti cselekmény az eredményt mennyiben közelítette meg, milyen következményekkel járt. E tárgyi körülmény mellett azonban jelentősége van annak is, hogy az elkövető a maga részéről mindent megtett-e a bűncselekmény befejezése érdekében, de az ennek ellenére elmaradt. Ebben az esetben — ha a következmények is súlyosak — a kísérlet mint enyhítő körülmény, súlytalanná válik. A Legfelsőbb Bíróság 4. számú Irányelve II. részének 3. pontja szerint súlyosító körülmény, ha a cselekmény közel állott a befejezettséghez, viszont enyhítő, ha távol maradt a befejezéstől. Az irányélvnek ez az értékelése az előzőek folytán nem tartható fenn. 2. a) Az elkövetés módját mint tárgyi körülményt a büntetés kiszabásánál fokozottabban kell értékelni: amit a tv minősítő körülményként szabályoz, az egyéb bűncselekményeknél is rendszerint súlyosító. A 4. számú Irányelvben az elkövetés módjával kapcsolatosan adott iránymutatást az élet és testi épség elleni bűncselekmények körén kívül is megfelelően szem előtt kell tartani. Különösen súlyos a bűncselekmények gátlástalan, garázda módon elkövetése. b) A bűncselekmény eszközének veszélyessége ugyancsak jelentős mértékű bűnösségi körülmény. A cselekmény társadalomra veszélyességét ugyanis fokozza a konkrét bűncselekmény létrejötténél használt eszköz különös veszélyessége. Ilyen pl. az erőszakos cselekmények felfegyverkezve, főleg késsel való elkövetése, amit — természetesen a fegyveres elkövetés mellett — általában indokolt súlyosítóként értékelni. c) Azt a körülményt, hogy a cselekmény a köznyugalmat tartósan megzavarta, értelemszerűen valamennyi bűncselekménynél értékelni kell, amely ilyen módon is elkövethető. így a nagyobb nyilvánosság előtt elkövetés egyes bűncselekményeknél súlyosító körülmény lehet, amennyiben a tv nem minősítő körülményként szabályozza. Hasonlóképpen az igen nehezen felderíthető módon elkövetés.