Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

3. A sértett személyét és szerepét a bűncselekmény elkövetésénél behatóbban kell — mind enyhítő, mind súlyosító irányban — figyelembe venni, még pedig nemcsak az élet és testi épség elleni bűncselekményeknél. A bűncselekmények védtelen, idős, beteg, terhes nő, gyermek, oltalomra szoruló sértett elleni elkövetése nyomatékosan súlyosító körülmény. A sértett megbocsátása közvádas bűncselekményeknél általában nem enyhítő körülmény. Enyhítő körülmény csupán az lehet, hogy a sértett megbocsátása folytán a bűncselekmény következtében megbomlott családi, munkatársi vagy egyéb kapcsolat helyreállt. Enyhítő, sőt adott esetben nyomatékos enyhítő körülmény a sértett közrehatása, különösen kihívó magatartása a bűncselekmény elkövetésénél — amennyiben a jogos védelem megállapításának alapjául nem szolgál. Különbséget kell tenni a sértett pusztán kifogás alá eső helytelen magatartása, másfelől pedig durva, erőszakos, kihívó viselkedése vagy jogtalan eljárása között. Csak az utóbbiak értékelhetők enyhítőként. A sértett viselkedése, magatartása a nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél az egyik jelentős bűnösségi körülmény. A sértett kihívó, könnyelmű magatartása enyhítő körülmény. 4. A bűncselekmény kétszeres — vagy többszörös — minősülése súlyosító körülmény. 5. a) A folytatólagosságot súlyosító körülményként kell figyelembe venni. Nyilvánvaló, ha az elkövető azonos akaratelhatározással több, esetleg nagyszámú cselekményt valósít meg, ez tárgyi, de egyben alanyi vonatkozásban is súlyosító körülmény. Minél nagyobb számú cselekmény olvad a folytatólagosság bírói egységébe, annál nyomatékosabban kell ezt e szerint értékelni. A folytatólagosság a bűnismétlés egyik alakja. Megállapítása mellett azonban nem értékelhető külön a cselekmények kitartó elkövetése. b) A bűnhalmazat akkor súlyosító, ha kettőnél több bűncselekményből tevődik össze. Nagyszámú bűncselekmény halmazata nyomatékos súlyosító körülmény. A bűnhalmazat mellőzése esetén az önálló megállapításra nem kerülő cselekmények elkövetése is súlyosítóként jelentkezik. 6. Az alkalomszerűség általában enyhítő. E tárgyi körülmény azonban nem értékelhető, ha az alkalom létrejöttét az elkövető, tudatosan elősegítette, előidézése maga is jogellenes. A vagyon és a népgazdaság elleni bűncselekményeknél az ellenőrzés lazasága enyhítő körülményként általában nem értékelhető. Az említett bűncselekmények jelentős részét a vállalati és szövetkezeti gazdálkodás menetében észlelhető hiányos ellenőrzés kihasználásával követik el. Az ilyen elkövetési mód növeli e cselekmények társadalomra veszélyességét. 7. Fokozottabban kell érvényesülnie annak az iránymutatásnak, hogy a bűnösségi körülmények között súlyosító körülmény, ha az elkövető fosztogató cselekményével a társadalmi tulajdont károsította. Jogpolitikai követelmény az is, hogy a szorosan vett vesztegetési cselekménynek ugyan nem minősülő, de egyéb bűncselekmény korrupciós jellegű elkövetése ugyancsak súlyosítóként kerüljön értékelésre. 8. A bűncselekménnyel okozott kár megtérítése tárgyi enyhítő körülmény; a vagyoni jellegű sérelem kiküszöbölése nem hagyható figyelmen kívül a büntetés kiszabásánál. Ez egyben alanyi enyhítő körülmény is, mint a jóvátételre törekvés bizonyítéka. 32