Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)
nincs semmi összefüggésben a terhelt magatartásával, hanem az orvostudomány, a sebészet nagyfokú fejlődésének köszönhető; c) a befejezett kísérlet kiemelkedőbb súlyának az alábecsülése. 3. Minthogy az alkoholfogyasztás az élet elleni bűncselekmény elkövetésénél rendkívül gyakran közrehat, nagyobb súlyt kell tulajdonítani az ittas állapotban levő bűnelkövetők, különösen az ittas állapotban elkövetett garázda cselekmények (bicskázások stb.) társadalomra veszélyességének. Ezért: a) a szükséghez és a lehetőséghez képest véralkoholvizsgálatot kell végezni, és azt is fel kell deríteni, hogy a vádlott nem idült alkoholista-e, minthogy e körülmény az egyén társadalomra veszélyességét lényegesen emeli. b) vizsgálni kell — a fokozott védelem elérése végett — az alkoholista kényszergyógyítása alkalmazásának a szükségességét. 4. Az ölési cselekmények megítélésénél az eddigieknél nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a használt eszköz veszélyességi fokának. így a méreggel végrehajtott cselekmények társadalomra veszélyességét a büntetőjogi életvédelem szempontjából élesebben kell kidomborítani. Ezt a követelményt a kísérleti cselekményeknél ugyancsak messzemenően érvényre kell juttatni. 5. Az emberölés ama eseteinél, amikor a szülő nő a szülés tartama alatt vagy közvetlenül az után öli meg gyermekét, vizsgálni kell, hogy az elkövető beszámítási képessége nem volt-e korlátozott. 6. Az emberi élet fokozottabb védelmét szolgáló fenti irányítás elveiben valamennyi, az élet és testi épség ellen elkövetett bűncselekményre megfelelően vonatkozik. Ugyanakkor ezeknek a bűncselekményeknek a jogi természetéből folyó sajátosságára is figyelemmel kell lenni. 12. számú IRÁNYELV a súlyosító és enyhítő körülmények értékeléséről a büntetéskiszabási gyakorlat egységesebbé tétele érdekében I. 1. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiről szóló 14/1973. számú határozata szerint a jogszabályokat egységesen, társadalmi, politikai, gazdasági céljaiknak megfelelően kell alkalmazni. Meg kell szüntetni az olykor még ellentmondásos, formális és szubjektív jogalkalmazást. (I. 3.) Ennek az általános követelménynek a súlyosító és enyhítő körülmények értékelésénél is érvényesülnie kell. Ezt kívánja szolgálni a jelen irányelv. A Büntető Törvénykönyv (Btk) 83. §-ának (1) bekezdése szerint a büntetést — céljának (37. §) szem előtt tartásával — a tv-ben meghatározott keretek közt úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. A tv a bűnösségi körülményeknek példálódzó felsorolását sem tartalmaz25