Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

ságon kívül szülő nő) irányában megnyilvánuló erkölcsi rosszallás az elkövetőre milyen hatással volt. Az ilyen cselekmény nagy részénél megállapítható, hogy a terheltek nem készülnek fel a szülésre, nem veszik igénybe a mindenki számára biztosított orvosi kezelést. Ezek a körülmények egymagukban még nem alapozzák meg azt, hogy az ölés előre kitervelten elkövetett emberölésnek minősüljön. IV. A differenciált büntetéskiszabás követelményének a bíróságok csak úgy tehetnek eleget, ha a nyomozás során — az idevonatkozó rendelkezéseknek megfelelően — már tisztázást nyertek mindazok a körülmények, amelyeket a bíróságoknak mind a cselekmény minősítésénél, mind a büntetés kiszabásánál értékelniök kell. Biztosítani kell tehát az élet elleni bűncselekmények elkövetésének kriminológiai vizsgálatát, úgyszintén az elkövető személyi körülményeinek felderítését. Azoknak az okoknak és körülményeknek a felderítése, amelyek a bűncselekmény elkövetését lehetővé tették vagy előmozdították, továbbá különösen a motívumok mélyreható felderítése eredményezi, hogy az élet elleni bűncselekményekkel kapcsolatos ítélkezés megfeleljen a jogpolitikai elveknek, a minél szélesebb körű differenciálásnak. Különösen fontos a bűncselekmény és az alkoholos állapot közötti összefüggés felderítése, mert csak így lehet az ittas állapotban elkövetett cselekményekkel szemben a hathatós büntetőjogi védelmet biztosítani. V. A fent kifejtettek alapján, hogy az emberölésekkel szemben a társadalom — a büntető-jogpolitikai elveknek megfelelő — hathatósabb védelmet kapjon, a bíróságok a következőket tartsák szem előtt: 1. A jogpolitikai elvek érvényesülése kizárólag a differenciált, a büntetéskiszabás egyéniesítése elvének megfelelő ítélkezéssel biztosítható. A differenciált ítélkezésnek pedig előfeltétele, hogy a bíróságok a bűncselekményt helyesen minősítsék, a büntetés kiszabásánál mindazokat a körülményeket értékeljék, amelyek a bűnösség foka, a cselekmény tárgyi súlya, illetve az enyhítő és súlyosító körülmények megítélésénél jelentősek. Ezért fokozni kell az élet elleni bűncselekmények elkövetésének kriminológiai vizsgálatát, úgyszintén az elkövető személyi körülményeinek, valamint a motívumoknak mélyreható felderítését. Ennek során fel kell deríteni azokat a szubjektív és objektív körülményeket, amelyek közrejátszottak a motívum kialakulásában. 2. A szocialista társadalomban az emberi élet minden irányú védelme alapvető feladat. Az ítélkezés során ezért nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a cselekmény tárgyi súlyának. Ezt azonban gátolják: a) a bűncselekmény elkövetésével egyáltalán nem vagy alig összefüggő szubjektív tényezők, személyi körülmények értékelése; b) a cselekmény kísérleti szakban maradásának, az eredmény elmaradásának, a viszonylag rövid gyógytartam túlzott értékelése, különösen ha az 24