Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)
ta alapján kell eldönteni, hogy a javító-nevelő munka alkalmazása alkalmas-e a büntetés céljának a megvalósítására. Ha a bíróság nem derítette fel azokat a tényeket, amelyek az adott ügyben megalapozzák a javító-nevelő munka — mint büntetési nem — alkalmazását, ezáltal a határozat megalapozatlanná válik, mely csak törvényességi óvás útján küszöbölhető ki. BK 100. A társadalmi vagyont károsító bűncselekmények sértettje az állami vállalat (jogi személyiséggel rendelkező más gazdálkodó szerv, egyéb szerv) akkor is, ha a bűncselekményt a vállalat stb. különböző egységei (boltjai, áruházai, raktárai stb.) kezelésében levő vagy rendelkezése alatt álló dolgok tekintetében követik el. A kiskereskedelmi boltok és egyéb gazdálkodási egységek által kezelt áruk, dolgok tekintetében elkövetett, a társadalmi vagyont károsító bűncselekmények sértettjei azok a vállalatok, egyéb gazdálkodó szervek, amelyekhez a boltok vagy egyéb gazdálkodási egységek tartoznak. Az állami vállalat ugyanis jogi személy [1977. évi VI. tv 2. § (5) bekezdés], s jogi személyek az egyéb állami gazdálkodó szervek, továbbá a szövetkezetek, gazdasági társulások is. (Az 1977. évi IV. törvénnyel egységes szerkezetbe foglalt, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv 40., 43., 57. §). Az állami vállalatok és azokkal a jogképesség szempontjából egy tekintet alá eső más gazdálkodó szervek a gazdasági rendben olyan önálló egységként jelentkeznek, amelyek közvetlen károsultjai és így a büntető eljárási törvény szerinti sértettjei az ellenük elkövetett bűncselekményeknek. A vállalat (stb.) a sértett akkor is, ha a társadalmi vagyont károsító bűncselekményt ugyanazon vállalat (stb.) több, esetleg különböző profilú (élelmiszerbolt, illatszerbolt, ruházati bolt stb.) egységeinek rendelkezése, kezelése alatt álló dolgok tekintetében követik el. Az a körülmény, hogy ugyanazon vállalathoz (stb.) tartozó egységek önálló elszámolással működnek: nem jelenti egyúttal önálló jogképességüket és azt, hogy önálló sértettjei a bűncselekményeknek. Kétségtelen, hogy egyes boltok, gazdálkodási egységek az önelszámolási előírások folytán a hozzájuk beszállított árukkal, a napi bevétellel elszámolni kötelesek, a náluk bekövetkezett károkért, leltárhiányokért az ott dolgozók önállóan felelnek és a dolgozók nyereségrészesedése a gazdasági működés eredményességétől függ, mindez mégsem érinti azt a tényt, hogy e boltok (más gazdálkodási egységek) kezelésében levő dolgok tekintetében elkövetett bűncselekményekkel okozott kár a vállalat kára, hogy a társadalmi vagyon károsítása alapjában véve az őket üzemeltető vállalatnál jelentkezik. Végső fokon a jogi személyiséggel rendelkező vállalat és nem annak — jogi személyiséggel nem bíró — boltjai, egyéb egységei stb. viselik a gazdálkodásával járó minden felelősséget. Ebbe a körbe tartozik a bűncselekményekkel okozott károk terhe is, mert a vállalat köteles gondoskodni a mindenkori üzemeltetés feltételeiről, így többek között a károk okozta objektív helyzet következményeinek elhárításáról. Ezért e bűncselekmények sértettjei a vállalatok, illetőleg a velük jogképesség szempontjából egy tekintet alá eső egyéb gazdálkodó szervek. Hasonlóképpen a jogi személyiség és az ezzel járó teljes felelősség fenn183
