Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

BK 94. I. Űj bizonyíték a perújításnál az olyan személy tanúvallomása is, aki az alapügyben a mentességi jogával élve a vallomástételt megtagadta. II. A terhelt törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója perújítási kérelem előterjesztésére is meghatalmazhat védőt, ebben az esetben a védő által előterjesztett perújítási kérelmet jogosulttól származónak kell tekinteni. III. Nem perújítási kérelem az a beadvány, melyet az ügyészhez a terhelt terhére irányuló perújítási indítvány előterjesztése végett nyújtanak be; az ilyen beadványt nem kell továbbítani a bírósághoz. I. A Be 276. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a bíróság jogerős ítéletével elbírált cselekmény (alapügy) esetén perújításnak van helye, ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy a terheltet fel kell menteni, lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni, vagy a büntető eljárást meg kell szüntetni; illetőleg a terhelt bűnösségét meg kell állapítani, vagy lényegesen súlyosabb büntetést kell kiszabni. Abban az esetben, ha a perújítási indítványban vagy kérelemben megjelölt bizonyíték az alapügyben nem merült fel, a bírói gyakorlat szerint azt kétségtelenül új bizonyítéknak kell tekinteni. Alapos értékelő tevékenységet kíván viszont annak eldöntése, hogy az alapügyben már felmerült bizonyíték mikor tekinthető újnak. A Be 10. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében a bíróság ügydöntő határozatát a tárgyaláson közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapítja. Mindazok a bizonyítékok tehát, amelyeket a bíróság a tárgyaláson a tényállás megállapításánál felhasznált és értékelt — akár hivatalból, akár kérelemre (indítványra) szerezte be azokat — a perújítás szempontjából új bizonyítéknak nem tekinthetők. De nem új bizonyíték a bizonyítás kiegészítése iránt előterjesztett és elutasított indítványban megjelölt bizonyíték sem, mert ezt a bíróság már értékelte és az értékelő tevékenysége nyomán kialakult, elutasítást eredményező álláspontjának okairól a Be 220. §-ának (3) bekezdése értelmében számot is kell adnia. összegezve: nem új bizonyíték tehát az, amelyet a bíróság az ügydöntő határozatának meghozatalánál figyelembe vett, illetve értékelt. De új bizonyíték az alapügyben felmerült bizonyíték, ha azt a bíróság ügydöntő határozatának meghozatalánál az előzőekben kifejtettek szerint nem vette figyelembe, illetve nem értékelte. Ilyen lehet annak a tanúnak a vallomása, aki az alapügyben a mentességi jogával élve a vallomástételt megtagadta [Be 66. § (1) bekezdés a)—c) pont]. Ha pedig a tanú nem kezdettől fogva élt a mentességi jogával és a vallomásáról a Be 115. §-a rednelkezéseinek megfelelő jegyzőkönyv készült, az abban foglaltakat is értékelni lehet abból a szempontból, hogy a perújítás során elérni kívánt eredmény valószínűsítésére alkalmas-e. Annak tisztázása végett, hogy a korábban mentességi jogával élt személy a perújítási eljárásban ezzel a jogával már nem kíván élni, célszerű perújítási nyomozás keretében történő kihallgatása. II. A Be 277. §-ának (2) bekezdése értelmében a terhelt javára perújítási kérelmet terjeszthet elő: a) a terhelt, 169