Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

delem ellátásáról indokolt esetben lemondhat. A lemondás elfogadásáról a bíróság határoz. A Be 373. §-a alapján tartott tárgyalásra tehát az alapeljárásban meghatalmazott, illetve kirendelt védőt kell megidézni. Az ügyvédi munkaközösség lemondását azonban, ha annak az az oka, hogy nem az eljáró bíróság székhelyén működik, általában indokoltnak kell tekinteni (a Be 50. §-ához fűzött miniszteri indokolás). Mindezekből következik, hogy a kényszergyógykezelés felülvizsgálata tárgyában folyó különleges eljárás során tartott tárgyaláson az ügyész, a védő és — feltéve, hogy állapota miatt megjelenhet és jogainak gyakorlására képes — a kényszergyógykezelés alatt álló meghallgatása mindig szükséges. Ezért a tárgyalásnak az ügyész és a védő, valamint a kényszergyógykezelés alatt álló távollétében való megtartása a Be 356. §-a (2) bekezdésének J&f pontjában foglalt eljárási szabály megsértését jelenti és a 261. §-a (1) bekezdésének alkalmazását vonja maga után. BK 80. í. A devizahatóság által turistautazásra kiutalt külföldi fizetőeszköznek az utazás céljától és jellegétől alapvetően eltérő célra felhasználása devizagazdálkodás megsértésének bűncselekményét valósítja meg. II. Aki a turistautazásra kiutalt külföldi fizetőeszközt árucikknek továbbeladás céljából történő vásárlására fordítja, az üzérkedés minősített esetét valósítja meg. I. Hazánkban a devizagazdálkodás szerves része a szocialista tervgazdálkodásnak. A tervszerű devizagazdálkodás előfeltétele az ország valutakészletének központi szervnél — a Magyar Nemzeti Banknál — történő összpontosítása. Ez teremti meg annak lehetőségét, hogy a rendelkezésre álló devizaértékek a népgazdasági tervben meghatározott célokat szolgálják. A devizahatóság jogkörébe tartozik a népgazdasági tervben megjelölt célokra, egyebek között a külföldi turizmusra, a társas- és egyéni utazásokra szolgáló devizaértékek kiutalása is. A tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. sz. tvr 10. §-a szerint: a gazdálkodó szervek és az állampolgárok devizaérték (külföldi fizetőeszköz) kiutalását a cél megjelölésével a devizahatóságtól kérhetik s a kiutalt devizaértéket csak az engedélyezett célra használhatják fel. Ezzel összhangban a felhívott jogszabály 15. §-ának (2) bekezdése biztosítja a devizahatóságnak azt a jogát, hogy a devizaérték kiutalását feltételhez köthesse. A tvr végrehajtásáról, valamint a devizagazdálkodással kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról szóló 1/1974. (I. 17.) PM sz. rendelet 16. §-a szerint pedig: ha a devizahatóság által kiutalt fizetőeszközről vagy annak egy részéről utóbb kitűnik, hogy az engedélyezett célra már nem szükséges, illetve arra nem használható fel. azt e körülmény beállásától számított nyolc napon belül a Magyar Nemzeti Banknak vételre fel kell ajánlani. A külföldi fizetőeszköz turistautazásra történő kiutalásának célja, hogy az ilyen utazás jellegének megfelelően az igénylésben megjelölt külföldi tartózkodás időtartama alatt a turistának az utazással kapcsolatban általá149