Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

ban szokásosan felmerülő kiadásait fedezze, nem jogosítja fel azonban arra, hogy a külföldi fizetőeszközt rendeltetésétől eltérően használja fel. Mindez nem jelenti azt, hogy az utas a devizahatóságnak köteles elszámolni arról, hogy a kiutalt külföldi fizetőeszközt mire használta fel, pl. hogy a devizaérték bizonyos részét vásárlásra fordította. A bűncselekmény megvalósulása szempontjából az eset összes körülményeinek gondos egybevetésével kell vizsgálni, hogy a meghatározott rendeltetéssel kiutalt devizaértéket a turistautazás céljától és jellegétől eltérően használták-e fel. Általában a külföldi fizetőeszköz rendeltetésellenes felhasználására lehet következtetni, ha az utas a hosszabb külföldi tartózkodásra kiutalt valuta teljes összegét vagy nagyobb hányadát néhány napi tartózkodás alatt árucikkek vásárlására fordítja. Hasonló megítélés alá eshet a külföldi fizetőeszköznek a turistautazás céljától és jellegétől merőben eltérő egyéb olyan visszaélésszerű felhasználása is, amelyre a devizahatóság részéről kiutalásra egyáltalán nem kerülhetne sor. Az ilyen cselekmény a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. sz. tvr 10. §-ában foglalt rendelkezésbe ütközik, és a sértett érdek összegéhez képest a Btk 309. §-ába ütköző devizagazdálkodás megsértésének bűncselekményét, illetőleg az 1968. évi I. tv-nek (Sztv) az 1974. évi 23. sz. tvr 19. §-ával, valamint az 1979. évi 10. sz. tvr. 50. §-ával módosított 116. §-ában meghatározott devizaszabálysértést valósítja meg. Abban az esetben, ha az elkövető a szocialista országokba utazás céljára megvásárolt valutát a fentiekben kifejtett módon, részletekben használja fel — az egyéb feltételek megléte esetén — folytatólagosan elkövetett bűncselekmény [Btk 12. § (2) bek.] megállapításának van helye. II. Aki a turistautazásra igényelt külföldi fizetőeszközt abból a célból fordítja áruvásárlásra, hogy az így beszerzett árucikkeket értékesítse — minthogy a fizetőeszköz rendeltetésellenes felhasználásával a devizagazdálkodás megsértésének bűncselekményét is elköveti — megvalósítja a Btk 299. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint minősülő üzérkedés bűntettét. BK 81. í. A perújítás során elrendelt nyomozásból ki van zárva az az ügyész, aki az alapeljárásban a nyomozást teljesítette, vagy egyes nyomozási cselekményeket végzett. II. Az alapeljárásban egyébként eljárt ügyész a perújítási nyomozásból a Be 35. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés alapján lehet kizárt. I. A Be a büntető ügyekben eljáró hatóságok tagjainak a kizárására vonatkozó általános szabályokon kívül (Be 35—37. §) a perújítási eljárást illetően a nyomozó hatóság tagjára [Be 38. § (1) bek.], továbbá a bíróra nézve [Be 40. § (4) bek.] külön kizárási okot állapít meg. Ugyanakkor a törvény az ügyészt illetően a perújítással kapcsolatban külön kizárási okról kifejezetten nem rendelkezik. A törvény több rendelkezésének egybevetett értelmezése alapján azonban arra a következtetésre kell jutni, hogy az alapügyben eljárt ügyész a későbbi perújítási nyomozásból bizonyos esetekben ki van, illetőleg ki lehet zárva. A Be 38. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a perújítás során 150