Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

okiratot oly módon használja fel, hogy ezzel más bűncselekmény tényállási elemeit vagy minősítő körülményét valósítja meg, bűnössége az általa megvalósított más bűncselekményben megállapítható akkor is, ha a Btk 274. §-a (1) bekezdésénnek a) pontjába ütköző cselekményének büntethetősége elévült. így pl. ha a Btk 274. §-a (1) bekezdésének a) pontjában írt bűntett elkövetője az általa készített hamis közokiratot úgy használja fel, hogy azáltal jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglalnak közokiratba; bűnösségét a Btk 274. §-a (1) bekezdésének c) pontjában írt bűntettben kell megállapítani; ha pedig a büntető vagy a polgári ügyben a hamis okiratot bizonyítási eszközként szolgáltatja: a Btk 238. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti hamis tanúzás bűncselekménye valósul meg. Alapul szolgálhat a hamis közokirat felhasználása valamely más bűncselekmény minősített esetének a megállapítására is. így pl. a Btk 323. §-a (2) bekezdése c) pontjának második fordulatában meghatározott minősítő körülmény megállapítására kerülhet sor, ha az elkövető az általa készített hamis közokiratot a zsarolás elkövetésekor arra használja fel, hogy hatósági megbízást színleljen. BK 67. A csempészet eszköze és mint ilyen, elkobzás alá esik az a gépkocsi, amelyen az elkövető olyan átalakítást végez, amely nem a gépkocsi rendeltetésszerű használatának biztosítását, hanem a csempészet véghezvitelét célozza, továbbá ha azt a csempészéshez egyébként szükségszerűen használta. 1. A Büntető Törvénykönyv, az 1978. évi IV. tv az elkobzás jogintézményét az intézkedések körében szabályozza. A Btk 77. §-ának miniszteri indokolása azonban rámutat az elkobzás jogi természetének ellentmondásos voltára. Nevezetesen: bár az elkobzás elsődleges célja nem az, hogy a joghátrány alkalmazásával tartson vissza újabb bűncselekmény elkövetésétől, mégis a gyakorlatban sokszor súlyos hátrányt jelent az elkövetőre és ezekben az esetekben ennek az intézkedésnek büntetés-jellege van. 2. A Btk 77. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint el keli kobozni azt a dolgot, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak. Az eszköz mindennapi értelemben olyan tárgy, amely valamely tevékenység, művelet vagy munka elvégzését lehetővé teszi, megkönnyíti vagy meggyorsítja. A joggyakorlat szerint a bűncselekmény elkövetéséhez használt eszköz csak az lehet, amelyet az elkövető a bűncselekmény törvényi tényállásába foglalt tevékenységhez szükségszerűen használ. Tapasztalható, hogy a vámáruk csempészete jelentős mértékben gépkocsi igénybevételével történik. Ez az állásfoglalás a gépkocsi igénybevételével végrehajtott vámcsempészetre vonatkozik, azaz arra nézve ad iránymutatást, hogy a gépkocsi mikor tekinthető a bűncselekmény eszközének. Egymagában természetesen az, hogy a Btk 312. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott csempészet elkövetője gépkocsit vesz igénybe, az országhatárt gépkocsival lépi át, a gépkocsi elkobzásának alapjául nem szolgálhat akkor sem, ha az elkövető a vámárut a gépkocsiban elrejti. Mindenkor az adott tényállás alapulvételével azt kell vizsgálni, hogy a gépkocsi a csempészet eszközének tekinthető-e. 132