Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

rendelkezése alatt álljon. Minthogy tehát e tényállási elem hiányzik, a cselekmény a lopáson felül nem valósítja meg a Btk 303. §-a (1) bekezdésének a) pontjában írt közellátás veszélyeztetésének vétségét. Az a körülmény, hogy a cselekmény folytán a közellátás is érdeksérelmet szenved, súlyosító körülményként értékelhető. BK 60. Az üzérkedés és a jogosulatlan kereskedés szabálysértése elhatárolásánál irányadó szempontok: • az elhatárolásnál kiemelkedő jelentősége van a gazdasági körülmények figyelembevételének, így például az áruellátottság terén fennálló konkrét helyzetnek. Általában nem jogosulatlan kereskedés szabálysértését, hanem az üzérkedést kell megállapítani azzal szemben: a) akinél a Btk 299. §-ának (2) bekezdésében írt valamely minősítő körülmény áll fenn, továbbá b) aki cselekményét mintegy tízezer forintot meghaladó értékű áru tekintetében követte el, végül c) aki az általa forgalomba hozott áru értékének egyharmadát meghaladó nyereséget ért el. A Btk 299. §-ának (1) bekezdése szerint üzérkedést követ el, aki a) jogosulatlanul kereskedelmi tevékenységet folytat vagy vállalkozást tart fenn, b) áruval gazdaságilag indokolatlan közbenső kereskedést űz, vagy azzal árdrágításra alkalmas más módon üzérkedik. Az 1979. évi 10. sz. tvr 44. §-ával módosított 1968. évi I. tv (Sztv) 111. §-ának (1) bekezdése szerint pedig a jogosulatlan kereskedés szabálysértését annak a cselekménye valósítja meg,'aki a) jogosulatlanul kereskedelmi tevékenységet folytat, b) áruval gazdaságilag indokolatlan közbenső kereskedést űz, vagy azzal árdrágításra alkalmas más módon üzérkedik, feltéve hogy a cselekményt csekély mennyiségű vagy értékű árura követi el. 1. Azt, hogy a cselekmény mikor tekinthető csekély minőségű vagy értékű árura elkövetettnek, pontosan meghatározni nem lehet; taxatív felsorolás nem adható, csupán irányadó szempontok emelhetők ki, amelyek az üzérkedést elhatárolják a jogosulatlan kereskedés szabálysértésétől. Kiemelkedő jelentőséget kell tulajdonítani az adott gazdasági helyzetnek, így többek között pl. a kérdéses áru tekintetében jelentkező ellátottságnak. Általában az összes körülmények tekintetbe vétele adja meg azt a keretet, amelyen belül az áru értékére vonatkozó irányösszeget figyelembe lehet venni. 2. Ezen túlmenően rá kell mutatni azokra az alanyi és tárgyi körülményekre, amelyek fennállása esetén a cselekmény általában nem tekinthető csekély mennyiségű vagy értékű árura elkövetettnek, és rendszerint szabálysértés megállapítására nem kerülhet sor. A Btk 299. §-ának (1) bekezdésében meghatározott üzérkedés bűncselekménye és az Sztv 111. §-ában foglalt jogosulatlan kereskedés szabálysértése között nemcsak tárgyi, hanem alanyi vonatkozásban is különbség van. Nyil125