Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

BK 47. A Btk 195. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kiskorú veszélyeztetése megvalósulásának alapjául szolgálhat az iskolaköteles gyermek huzamos időn keresztül való visszatartása az általános iskola látogatásától, ha ez a kiskorú szellemi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti. 1. A Btk 195. §-ának (1) bekezdése nem sorolja fel a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy ama kötelességeit, amelyek nem teljesítése a kiskorú testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti. A nevelésre köteles személy kötelességeinek egyike: biztosítani a tanköteles gyermeknek az általános iskolába járását. Az 1961. évi III. tv 3. §-ának (1) bekezdése szerint a tankötelezettség a gyermek 6. életévének betöltését követő szeptember hó 1. napjával kezdődik. Tankötelezettségének kezdetekor minden gyermeket általános iskolába kell beíratni. Ha a gyermek nevelésére köteles személy kötelességét nem teljesíti, a gyermeket az általános iskola látogatásától huzamosabb időn keresztül visszatartja: ez a nevelési, felügyeleti vagy gondozási kötelezettség olyan súlyos megszegése, amely a gyermek szellemi fejlődését veszélyeztetheti, s így a kiskorú veszélyeztetése bűntettének megállapítására alapul szolgálhat. A gyermek szellemi fejlődése veszélyeztetésének megállapítása tényekből levont következtetés. Fennáll nemcsak akkor, ha a gyermek írástudatlan marad, hanem ha az iskolalátogatástól való huzamos visszatartása következtében nincsenek meg azok az alapvető ismeretei sem, amelyek hiánya folytán az életviteléhez szükséges további ismereteket sem képes megszerezni. 2. Az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968, (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 153. §-a szabályozza a tankötelezettség megszegésének szabálysértését. E § (1) bekezdése szerint az a gondviselő, aki a gondozás alá tartozó tanköteles gyermeket kellő időben nem íratja be az iskolába, vagy akinek a hibájából a gyermek ugyanabban a tanévben másodízben vagy ennél többször igazolatlanul elmulasztotta az iskolai oktatást, ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. E rendelkezések egybevetéséből kitűnik, hogy a tankötelezettség megszegésének szabálysértésétől a kiskorú veszélyeztetésének bűntette alapvetően különbözik. Ez utóbbi megvalósulásának ugyanis törvényi előfeltétele, hogy az említett súlyos kötelességmulasztás azzal a következménnyel járjon, hogy a gyermek szellemi fejlődését veszélyeztesse. Ezt a nyilván inkább kivételesen előforduló következményt — esetleg szakértő bevonásával, a tárgyaláson felmerült egyéb bizonyítékok alapján — lehet megállapítani. Ennek hiányában azonban a szülő mulasztása csupán az említett szabálysértést valósítja meg. BK 48. A magánokirat-hamisítás elévülésének határideje a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokirat használata alapján veszi kezdetét. A hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratnak perben tör116