Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

Az adóbevételt csökkentő vagy erre irányuló magatartásból eredő adóelvonás összegének a vizsgálatánál a büntetőbíróság a fokozottabb garanciát tartalmazó büntető eljárás szabályai szerint jár el. Ennek folytán adott esetben előfordulhat, hogy más összegben állapítja meg az adócsalással, illetőleg jövedékkel visszaéléssel okozott adóelvonás összegét a pénzügyi hatóság, mint a büntetőbíróság. Mindezekből következik, hogy a büntetőbíróság az adócsalás és jövedékkel visszaélés bűncselekményének az elbírálása során nem lehet kötve a pénzügyi hatóságnak az adóelvonással okozott összeget megállapító határozatához, hanem azt a büntető eljárás szabályai szerint — a vonatkozó pénzügyi jogszabályokra figyelemmel — önállóan állapítja meg. BK 46. Amennyiben a terheltnek — bár az adott büntetőügyben a védelem nem kötelező — meghatalmazott védője van, a védőnek a tárgyalásról való eltávozása esetén a tárgyalást folytatni, illetve az ítéletet kihirdetni, a terheltnek a védelem jogára való megjelelő figyelmeztetése nélkül: eljárási szabályt sért. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya 49. §-ának (2) bekezdése szerint a büntető eljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga; hasonlóképpen a bíróságról szóló 1972. évi IV. tv 9. §-ának (1) bekezdése szerint a vádlottat megilleti a védelem- és a védőválasztás joga. A Be 6. §-ának (1) bekezdése ugyancsak megismétli az alapelvek közt, hogy a terheltet megilleti a védelem joga. A (3) bekezdés szerint a terhelt érdekében az eljárás bármely szakaszában védő járhat el. A terhelt az eljárás megindításától kezdve védőt választhat. A védő jogait a Be egyes rendelkezései szabályozzák. A terheltnek a védelemhez való joga alapvető fontosságú: a törvényesség szempontjából garanciális jelentősége van. Amennyiben a terhelt a védőnek meghatalmazást adott, ezzel kifejezésre juttatta, hogy védő közreműködésére igényt tart, a védelemhez való jogát ily módon gyakorolni kívánja. Ha a védő a tárgyalásról — anélkül, hogy a terhelt a védelemről lemondhatott volna — eltávozik, illetve az ítélethirdetésről távol marad: ez korlátozza az említett alapvetően garanciális jelentőségű jog gyakorlásának lehetőségét. Ezért ha a védő a terhelt hozzájárulása nélkül a tárgyalásról eltávozik — a Be 188. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel — a bíróság köteles a terhelt figyelmét a védelemnek a tv-ben biztosított jogára felhívni. Ilyen figyelmeztetés nélkül a tárgyalás nem folytatható, annak elmulasztása eljárási szabályt sért. Minthogy az ítélethirdetés is — a Be 222. §-ának (1) bekezdéséből kitűnően — a tárgyalási szakba tartozik, a kifejtettek az ítélet kihirdetésére is vonatkoznak. 115