Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

Nincs tehát szükség a magánvád későbbi átvételére akkor sem, ha a tárgyaláson arra merült fel bizonyíték, hogy a vádlott csupán a Be 54. §-ának (1) bekezdésében felsorolt bűncselekmények valamelyikét követte el. Következésképpen ilyen esetben a bíróságnak a távollevő ügyésztől nyilatkozatot nem kell beszereznie. b) A Be 54. §-ának (3) bekezdése és 314. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy, a vádlott — az ott meghatározott esetben — a törvényben meghatározott határidőn túl is „viszonvádlóként" magánindítványt terjesszen elő. Ennek a jogszabálynak az érvényesülése nem tehető függővé attól a kérdéstől, hogy az ügyész átvette-e a magánvádlótól a vád képviseletét vagy sem. Nincsen olyan eljárási szabály, amely a viszonvádló fellépését a magánvádra folyó eljárásra korlátozná. BK 30. Az üzérkedést megvalósítja, aki ingatlanközvetítéssel foglalkozik; ennek körébe esik annak tevékenysége is, aki házat vásárolni szándékozók részére eladni kívánó személyek címét adja meg és ezért ellenszolgáltatást kér vagy fogad el. A Btk 299. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint üzérkedés miatt büntetendő, aki jogosulatlanul kereskedelmi tevékenységet folytat. A haszonra folytatott közvetítés kereskedelmi tevékenységnek tekintendő. Szükséges közvetítő tevékenységnek csak olyan közbenső kereskedés minősíthető, amely a tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek megfelel. A jogszabály rendelkezése szerint házingatlant, telket, be nem épített házhelyet kizárólag az ingatlanközvetítő vállalat közvetítésével lehet eladni vagy elcserélni. Ingatlanközvetítéssel jogosítvány nélkül való foglalkozás tehát nemcsak gazdaságilag szükségtelen és tilalmazott magatartás, hanem az üzérkedést is megvalósítja. Ebből a szempontból nincs jelentősége, hogy a közvetítő közbeékelődése ténylegesen mennyiben drágítja az ingatlan árát. A közvetítői díj követelése folytán a jogosítvány nélkül ingatlanközvetítéssel foglalkozó személy az ingatlan árának alakulását gazdaságilag annak ellenére is károsan befolyásolja, hogy az ingatlan forgalmi értékét minden esetben az ingatlanközvetítő vállalat igazolja, és ennek alapján történik adás-vétel vagy csere címén a tulajdonjog átírása. BK 31. Aki más személynek vagyoni vagy nem vagyoni előnyt ad avégett, hogy ügyének kedvező elintézése céljából azt az eljáró hivatalos személynek juttassa: hivatali vesztegetés (Btk 253. §) miatt vonható felelősségre, abban az esetben is, ha az előny átvevője csupán állította, illetve csupán azt a látszatot keltette, hogy hivatalos személyt fog megvesztegetni, s így annak cselekménye ekként a Btk 256. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint hivatali befolyással üzérkedés bűntettének minősül. A Btk 256. §-a meghatározza a befolyással üzérkedés bűncselekményét 107