Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

és rendelkezik az elkövető büntetéséről. Ez azonban nem zárja ki a befolyással üzérkedő „ügyfelének" megbüntetését más bűncselekmény miatt, amennyiben cselekményével ennek fogalmi elemeit megvalósította. A Btk 256. §-a (2) bekezdésének a) pontja esetében a hivatali befolyással üzérkedő a cselekmény elkövetésekor azt állítja, vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt fog vesztegetni. Amikor a befolyással üzérkedő, „ügyfeléről" tényként az állapítható meg: az előnyt avégett adta, hogy a befolyással üzérkedő megvesztegesse az ügyében eljáró hivatalos személyt: ez egyértelmű azzal, hogy a hivatalos személy működésében, a közérdek kárára befolyásolni, illetőleg kötelességének megszegésére indítani törekedett. Ekként ez a személy a Btk 253. §-a alapján vonható rendszerint felelősségre, míg a befolyással üzérkedő cselekménye a Btk 256. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint minősül. A magánvádas eljárásban a személyes meghallgatás határnapjáról a védőt és a feljelentő képviselőjét értesíteni kell. Ha az idézésre a személyes meghallgatáson a feljelentő helyett csak jogi képviselője jelent meg, az eljárást meg kell szüntetni. A Be 318. §-ának (1) bekezdése szerint a magánvádas eljárásban, ha a 313. § (3) bekezdésében, illetőleg a 317. §-ban felsorolt intézkedéseknek nincs helye, a bíróság a feljelentettet és a feljelentőt személyes meghallgatásra idézi meg. A védőt és a feljelentő képviselőjét erről értesíti. A törvényi rendelkezés célja az, hogy már a tárgyalás előtt rendelkezésre álljanak az üggyel kapcsolatos adatok és azok bizonyítékai, s így azokat ne a tárgyaláson legyen kénytelen a bíróság megállapítani és beszerezni. Az ügyre vonatkozó adatokat és bizonyítékokat a feljelentő és a feljelentett ismeri a legjobban, éppen ezért van szükség személyes meghallgatásukra is. A Be 58. §-ának (1) bekezdése alapján a feljelentő a jogait képviselője útján is gyakorolhatja. A védő a Be 52. §-ának (1) bekezdése értelmében az eljárás minden szakaszában indítványokat, észrevételeket stb. tehet. A feljelentő jogi képviselőjének és a védőnek jelenléte ezért az ügy felderítését előmozdíthatja, jelenlétük azonban a feljelentő és a feljelentett személyes meghallgatásának mellőzésére nem vezethet. A Be 319. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a bíróság az eljárást megszünteti, ha a feljelentő a személyes meghallgatáson nem jelent meg és magát kellően nem mentette ki. A személyes meghallgatáson tehát a feljelentőnek személyesen kell megjelennie, amit nem pótol a jogi képviselőjének egyedüli jelenléte. Amennyiben a feljelentő a személyes meghallgatásról elmarad, az eljárást akkor is meg kell szüntetni, ha jogi képviselője azon megjelenik. Ha azonban a feljelentő vagy a jogi képviselője a meghallgatásról elmaradó feljelentőt kellően kimenti, úgy az eljárást nem lehet megszüntetni. BK 32 108