Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1981-1987. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1989)

lásba ütköző magatartások vonatkozásában jelentkezhet. Ennek következtében ezek a bűncselekmények csak olyan hasonló jellegű bűncselekmények vonatkozásában vehetők figyelembe, amelyeknél az üzletszerűség minősítő körülmény. Azokban az esetekben, amikor az üzletszerű elkövetés minősítő körülmény, valamint amikor a szabálysértési értékre elkövetett lopást [Btk. 316. § (2) bek. c) pont], sikkasztást [317. § (2) bek. c) pont], csalást [318. § (2) bek. c) pont] és orgazdaságot [326. § (2) bek. b) pont] az üzletszerű elkövetés teszi bűncselekménnyé, fokozott gonddal kell vizsgálni, hogy a bűncselekmények jelleghasonlósága fennáll-e. A rendszeres haszonszerzésre törekvés megállapítása szempontjából a hasonló jellegű bűncselekményeket egymással összefüggésben kell értékelni, függetlenül attól, hogy az együttesen elbírált valamennyi bűncselekménynek minősített esete-e az üzletszerű elkövetés. Az együttesen elbírálásra kerülő bűncselekmények jelleghasonlóságának megállapítása szempontjából a rendszeres haszonszerzésre törekvés mellett figyelembe jön a törvényi tényállások hasonlósága, mely rendszerint a jogvédte érdekek, az elkövetési magatartás és az elkövetési mód összevetése alapján állapítható meg. Ennél eligazító lehet a különböző bűncselekményeknek a Btk. Különös Részében való rendszertani elhelyezése, de a jelleg-hasonlóság megállapítása nem korlátozható kizárólag erre, mivel a törvény az azonos érdekeket eltérő módon és különböző célokból részesíti büntetőjogi védelemben. //. A Legfelsőbb Bíróság az előbbiekben előrebocsátott általános elvek alapján az üzletszerű elkövetés megállapítása szempontjából a következő bűncselekményeket tekinti egymással hasonló jellegűeknek: A) — az üzérkedés (Btk. 299. §), — a pénzkölcsönzéssel elkövetett üzérkedés (Btk. 300. §), — az árdrágítás (Btk. 301. §), — a devizagazdálkodás megsértése (Btk. 309. §), — a csempészet és vámorgazdaság (Btk. 312. §). Ezek a bűncselekmények a szocialista gazdálkodás rendjét és a pénzügyi érdekeket sértő magatartásokat foglalják magukban, melyeknél az elkövetési magatartások egymáshoz közel állók, a cselekmény eszköze és célja pedig gyakran azonos. Erre utal az is, hogy a Btk. 299. §-a (2) bekezdésének d) pontja összefoglalt bűncselekményi tényállást tartalmaz, ha az üzérkedést a devizagazdálkodás megsértésének, a csempészetnek vagy a vámorgazdaságnak az alapeseteivel összefüggésben követik el. B) - a lopás (Btk. 316. §), - a sikkasztás (Btk. 317. §), - a csalás (Btk. 318. §), - a rablás (Btk. 321. §), - a kifosztás (Btk. 322. §), - a zsarolás (Btk. 323. §), 76