Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1981-1987. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1989)

— az orgazdaság (Btk. 326. §), — a vásárlók megkárosítása (Btk. 328. §). Ezeknek a bűncselekményeknek a hasonló jellege abban áll, hogy a vagyoni viszonyokat haszonszerzési célból támadják. C) - az üzletszerű kéjelgés (Btk. 204. §), - az üzletszerű kéjelgés elősegítése (Btk. 205. §), - a kitartottság (Btk. 206. §), - a kerítés (Btk. 207. §). E bűncselekmények hasonlóságának megállapítását az erkölcstelen életvitel, az élősdi, munka nélküli keresetre törekvés — mint jellemző körülmény — teszi indokolttá. D) - a vesztegetés (Btk. 250., 251. és 252. §), - a befolyásolással üzérkedés (Btk. 256. §). E bűncselekmények hasonlóságának a megállapítását az teszi indokolttá, hogy mindegyik a közélet tisztaságát sérti, illetőleg veszélyezteti. ///. Az előbbieken túlmenően is vannak olyan bűncselekmények, amelyek hasonló jellegük miatt az együttes elbírálás során megalapozhatják az üzletszerű elkövetés megállapítását. Ezekről kimerítő felsorolás nem adható, hanem mindenkor az elkövetés konkrét körülményei alapján kell eldönteni, hogy az előzőekben kifejtett feltételek fennállanak-e. A bűncselekmények hasonló jellegének megállapítására kerülhet sor pl. a következő esetekben: a magzatelhajtás (Btk. 169. §) és a kuruzslás (Btk. 285. §); a zugírászat (Btk. 248. §) és a befolyással üzérkedés (Btk. 256. §); a befolyással üzérkedés (Btk. 256. §) és a csalás (Btk. 318. §); a visszaélés kábítószerrel (Btk. 282. §) és az üzérkedés (Btk. 299. §); az árdrágítás (Btk. 301. §) és a vásárlók megkárosítása (Btk. 328. §); a közellátás veszélyeztetése (Btk. 303. §) és az üzérkedés (Btk. 299. §); az adócsalás (Btk. 310. §) és az árdrágítás (Btk. 301. §). Ugyanakkor nem tekinthető hasonló jellegű bűncselekménynek pl. a zugírászat és az embercsempészés; az üzletszerű kéjelgés és az ennek során megvalósított vagyon elleni bűncselekmény; az embercsempészés és a tiltott szerencsejáték szervezése stb. A bíróságnak az együttesen elbírált bűncselekmények viszonylatában a III. részben megjelölt eseteken kívül is lehetősége van a hasonló jelleg megállapítására; viszont — indokolt esetekben — a jelleghasonlóság hiánya folytán az itt felsorolt bűncselekményeket illetően is mellőzheti az üzletszerű elkövetés megállapítását. 77