Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1981-1987. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1989)

Ez nem jelenti a bv. bírói hatáskör elvonását, mert a bv. intézetnek meg kell vizsgálnia, hogy az összbüntetés tekintetében fennállnak-e annak feltételei, hogy a Büntetésvégrehajtási Szabályzatról szóló 8/1979. (VI. 30.) IM számú rendelet 125. §-a alapján előterjesztést tegyen a bv. bíróhoz az 1979. évi 11. sz. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 7. §-a szerinti eljárás lefolytatására. Az enyhébb végrehajtási fokozatot kijelölő bv. bírói határozatot azonban az összbüntetés során is figyelembe lehet venni. Jelentősége lehet ugyanis annak eldöntésekor, hogy a bíróság az összbüntetési ítéletben alkalmazza-e az elítélt javára a Btk. 94. §ának (2) bekezdését. Ezért a bv. bírói határozat egy példányát az alapügy irataihoz kell csatolni. 2. Abból a szempontból, hogy az enyhébb fokozatot meghatározó bv. bírói határozatra tekintettel a Btk. 94. §-a (1) bekezdésének alkalmazásával megállapítandó végrehajtási fokozat méltánytalan hátrányt jelentene-e, figyelembe kell venni egyfelől a bv. bírói határozattal érintett, másfelől a másik (a többi) alapítélettel kiszabott büntetés (büntetések) hátralevő részének tartamát és a bűncselekmények elkövetésének az időpontját. A Btk. 94. §-a (2) bekezdésének alkalmazása általában akkor indokolt, ha a bv. bírói határozattal érintett alapítélet alapján letöltendő szabadságvesztés hátralevő részének tartama lényegesen hosszabb, mint amelyet a másik (a többi) alapítélet alapján kell végrehajtani. Rendszerint nem indokolt a Btk. 94. §-a (2) bekezdésének alkalmazása, ha az elítélt a bv. bírói határozat meghozatala után követte el a másik alapítélettel elbírált bűncselekményt. Ilyenkor a bv. bírói határozat hatályon kívül helyezésére is sor kerülhetne [Btk. 46. § (2) bek.], illetve a feltételes szabadság megszüntetése folytán [Btk. 48. § (4) bek.] kell a büntetéseket összbüntetésbe foglalni. 3. Az összbüntetési ítélet adott esetben enyhébb végrehajtási fokozatot állapíthat meg, mint az alapítéletet érintő bv. bírói határozat. Ilyenkor a bv. intézet szigorúbb fokozat kijelölése érdekében újabb előterjesztést tehet a bv. bíróhoz. BK 107. (1983. május 13.) /. A járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása a büntetéskiszabás céljának megvalósulása érdekében akkor indokolt, ha a közlekedési bűncselekmény elkövetési körülményeiből vagy az elkövető személyiségéből arra kell következtetni, hogy az elkövetőnek a közlekedésben járművezetőként való részvétele a közlekedés biztonságát, mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, illetve ha bármely bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban az ún. mozgó bűnözés hatásos megelőzésére e mellékbüntetés kiszabása szükségesnek mutatkozik. II. Végleges hatállyal a járművezetéstől az a bűncselekményt elkövető tiltható el, aki arra személyi adottságai miatt — életkora, betegsége, a vezetésre kiható súlyos jellembelifogyatékossága, a vezetési képesség hiánya folytán — alkalmatlan; a határozott időtartamra való eltiltás mértékének a megállapításánál a bűncselekmény jellegének, tárgyi súlyának, az elkövető közlekedési előéletének és a bűnösség fokának van meghatározó jelentősége. III. A járművezetéstől eltiltás érvényesülési körét a bíróság korlátozhatja a közlekedés egyes ágazataira, egyes járműkategóriákra, illetve járműfajtákra. IV. A járművezetéstől eltiltásnak főbüntetés helyett önálló büntetéskénti alkalmazása 68