Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1981-1987. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1989)

^szerint büntetendő, aki (a hatósági előírások megszegésével) kábítószert nem forgalomba hozatal céljából csekély mennyiségben készít, megszerez vagy tart. Aki maga készítette vagy tartotta — nem forgalomba hozatal céljából — a csekély mennyiségű kábítószert, már ezzel megvalósította a kábítószerrel visszaélés vétségét, tekintet nélkül arra, hogy elfogyasztja a kábítószert vagy sem. Hasonlóképpen büntetendő azonban a kábítószer mástól való megszerzése is, akár elfogyasztja azt a megszerző, akár nem. A kábítószer fogyasztása pedig — ha az elkövető nem maga készítette vagy tartotta azt — feltételezi a kábítószer előzetes megszerzését, vagyis birtokba vételét. A kábítószer megszerzése történhet az azzal rendelkező személlyel való megegyezés útján (ingyenes vagy visszterhes ügylet alapján), de enélkül is. Az utóbbi esetben a cselekmény más bűncselekmény tényállását is megvalósíthatja (pl. magánokirathamisítást, lopást stb.). Ilyenkor bűnhalmazat létesül. 2. A kábítószerrel visszaélés vétségét — a csekély mennyiség mellett — a forgalomba hozatal céljának hiánya határolja el a bűncselekmény alapesetének törvényi tényállásától, amelyet a Btk. 282. §-ának (1) bekezdése határozza meg. A forgalomba hozatal mint a bűncselekmény alapesetének egyik elkövetési magatartása a kábítószerrel visszaélés bűncselekményi és szabálysértési alakzatának, illetve a Btk. 282. §ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott törvényi tényállások megfelelő elhatárolása érdekében is értelmezésre szorul. A szabálysértésekről szóló törvény (Sztv.) 90. §-a szerint szabálysértést követ el, aki arra jogosulatlan személynek vagy a megengedett mennyiségen felül bárkinek kábítószert „juttat". A Btk. 282. §-ának (2) bekezdése értelmében az (1) bekezdés szerint büntetendő az, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kóros élvezetre alkalmas kábítószert „ad". E rendelkezések egybevetésével megállapítható, hogy kábítószer adása egy meghatározott személy részére csak akkor bűncselekmény, ha ez a személy kiskorú. Ilyenkor a cselekmény a Btk. 282. §-ának (2) bekezdése szerint minősül, egyéb esetekben azonban általában csupán az említett szabálysértés valósul meg. így például szabálysértést követ el, aki a jogosan birtokában levő kábítószerből egy meghatározott nagykorú személy részére (aki a kábítószer megszerzésére, illetve ilyen mennyiségben való megszerzésére jogosulatlan) egy alkalommal juttat bizonyos mennyiséget. Ez a nagykorú személy viszont a kábítószer megszerzésével a kábítószerrel visszaélés bűncselekményét valósítja meg. Nem szabálysértésért, hanem e bűncselekmény felbujtójaként vagy bűnsegédjeként kell felelősségre vonni a kábítószert birtokló személyt, ha a kábítószert több alkalommal juttatja másnak. Kábítószer forgalomba hozatalát jelenti, és a Btk. 282. §-ának (1) bekezdésében meghatározott törvényi tényállást valósítja meg, ha valaki a kábítószert több, esetleg meg nem határozható számú személy részére juttatja. A forgalomba hozatal azonban úgy is történhet, hogy az elkövető csak egy személlyel áll közvetlen kapcsolatban (neki adja át a kábítószert), de nem kizárólag azzal a szándékkal, hogy azt az átvevő maga fogyassza el, hanem avégett, hogy másnak vagy másoknak tovább adja. Az elkövetőnek erre a szándékára — az eset egyéb körülményei mellett — az átadott kábítószer mennyiségéből is következtetni lehet. A forgalomba hozatal nemcsak ellenérték fejében, hanem ingyenesen is történhet. 3. A kábítószer készítésének értelmezése különösen a bűncselekmény kísérletének és a Btk. 282. §-ának (4) bekezdése szerint büntetendő előkészületének elhatárolása szempontjából jelentős. A kábítószer előállítása több műveletből állhat, de kábítószer készítésének csak 46