Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

105. Az átvétel igazolásával kapcsolatosan kellékhiányos számla esetén is beáll a fizetési kötelezettség, ha a termék átvételét a megrendelő a saját nyilvántartása alapján is megállapíthatja [29\1978. (XI. 14.) PM sz. r. 5. § (2) bek., Ptk. 301. § (1) bek.]. (Legf. Bír. Gf. I. 30 017/1980. sz., BH 1981/9. sz. 368. — L. 111. sorszám alatt.) 106. Ha a felek szerződése tartalmazza az ellenérték kialakításának árképző tényezőit, a megrendelőnek a számlázási tévedést fel kell ismernie, és a nem számlázott különbözetet utólag — a szállított termék továbbeladása után is — meg kell fizetnie [7/1978. (II. 1.) MTsz. r.4 4. §, 60/1979. (XII. 24.) PM sz. r. 2. § (2) bek.17, 3. §]. A jogosult kérelmére 119 592 Ft összegben kibocsátott fizetési meghagyást a kötelezett ellentmondással támadta meg. A felperes az alperessel kötött szállítási szerződés teljesítéseként 2000 db import hurkolt férfiinget szállított. Az áru árában — az alperes véleményeltérését is figyelembe véve — úgy állapodtak meg, hogy az: 185 Ft/db termelői ár +23% forgalmi adó + nagykereskedelmi árrés 40%-a. Az áru számlázásánál azonban tévedés történt. A tévedés észlelése után telefonon, majd 1983. július 1-én telexben közölte az alperessel, hogy a felszámítandó forgalmi adóra igényt tart. Az alperes azonban ennek kifizetése elől azzal zárkózott el, hogy az ingeket már értékesítette. Az alperes védekezése szerint mint kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalat forgalmi adó fizetésére nem köteles. Az első fokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Álláspontját azzal egészítette ki, hogy az áru ellenértékét a szállítási szerződés határozza meg, hiszen a 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 4. §-a szerint az ellenszolgáltatásban való megállapodás a szerződés lényeges tartalmát képezi. A szállítási szerződésben pedig az áru termelői ára 185 Ft/db összegben volt meghatározva és tartalmazta azt is, hogy 23% forgalmi adót is fel kell számítani. A számla ellenőrzése során észlelnie kellett volna az alperesnek, hogy a 23% forgalmi adó felszámítása elmaradt. A fellebbezés alapos. A felek által kötött szállítási szerződés tárgyát képező szabadáras férfiingek árában a felek egyetértően megállapodtak. A felperes 1983. április 5-i szerződéstervezete tartalmazta, hogy a rövid ujjú férfiingek termelői ára 185 Ft/db, amely összeghez 23% forgalmi adót kell felszámítani, ha az alperes nagykereskedelmi joggal nem rendelkezik, és ehhez még felszámítandó a kiskereskedelmi árrés és a nagykereskedelmi árrés 50%-a. Az alperes 1983. április 11-i véleményeltérést tartalmazó rendelésigazolása mindössze a nagykereskedelmi árrés százalékos arányát kifogásolta. A számlázást a következőként kérte: „termelői ár + forgalmi adó+nagykereskedelmi árrés 40%-a". A felperes az árut saját gépkocsijával szállította, és az árut kísérő számlában a 185 Ft-os egységár és a nagykereskedelmi árrés szerepelt. Az áru átvételekor, a számla ellenőrzésekor, a kiskereskedelmi ár kialakításakor, tehát még az értékesítés előtt a felperes tévedését az alperesnek fel kellett volna ismernie, nevezetesen, hogy a szállítási szerződésből ismert 185 Ft-os termelői ár és a nagykereskedelmi árrés megjelölésén felül a forgalmi adó felszámítása elmaradt. Minthogy az alperes nem hívta fel a felperes figyelmét az általa felismerhető tévedésre, köteles a felperes által jogszerűen felszámított és összegszerűen nem kifogásolt forgalmi adót megfizetni. A Legfelsőbb Bíróság a fentiekre tekintettel az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával megváltoztatta, az alperest 119 592 Ft és ennek kamata megfizetésére kötelezte. (Legf. Bír. Gf I. 30 227/1984. sz., BH 1985/4. sz 155.) 92