Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

A bíróság megállapította, hogy abban az esetben, ha a per tárgyát képező szállítási szerződést úgy módosítaná, hogy az öntvénybeszerzési nehézségek miatt a felperes a csapágyakat nem volna köteles szállítani, ez az alperesnél legalább olyan mérvű érdeksérelmet jelentene, mint amelyet a felperes a saját részéről a szerződésmódosítással elhárítani kívánt. Ezen túlmenően a csapágyszállítás elmaradása megakadályozza az exportcélra már legyártott daruk kiszállítását, aminek folytán a külföldi vevő a külkereskedelmi szerződés megszegése miatt szankciókat érvényesíthet. Ilyen körülmények között a szerződésmódosítás a népgazdaság jelentős érdekét is súlyosan veszélyeztetné. Az alperes előadta, hogy rekonstrukciós munka folyik a vállalatnál, ennek során az óbudai részleg, amelynek része az öntöde, felszámolásra kerül és az öntödének azt a részét, amelyben a tengelyekhez szükséges öntvények elkészíthetők lettek volna, már leállították. így az öntvények elkészítésének sem a tárgyi, sem a személyi előfeltételei az alperesnél nincsenek meg. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a per tárgyát képező esetben a szerződésmódosításnak a gazdasági és jogi feltételei nem állanak fenn; ezért a felperes szerződés módosítására irányuló keresete alaptalan. (Legf. Bír. I. G. 30 411/1979. sz., BH 1981/9. sz. 367.) 78. A bíróság szerződésmódosítási jogköre szempontjából nemcsak a huzamos vagy ismétlődő szolgáltatásokkal teljesíthető szerződést lehet tartós jogviszonynak minősíteni, hanem azt is, amely a felek egymással szemben követendő magatartását hosszabb időre megszabja, még ha a teljesítés végül is egyetlen aktussal valósul meg [Ptk. 241. §, GKT 82/1973. sz.) . A felek 1981. június 10-én vállalkozási szerződést kötöttek kokszoló bővítése, téglaraktár és külső közművek építési munkáira 1982. július 31-i határidővel. A szerződés megkötése után az alperes a fenti létesítményekhez kapcsolódó közműépítési munkák elvégzését is igényelte a felperestől. Az alperes a szerződésmódosítási ajánlatot nem fogadta el. A felperes ezért a keresetlevélben a szerződés módosítását kérte, kereseti igényét a Ptk. 241.§-ára alapította. Az első fokú bíróság a felperes keresetét elutasította, megállapította, hogy a Ptk. 241. §-ának feltételei nem állanak fenn. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. A fellebbezés alapos. A Ptk. 241. §-a szerint a bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A bíróság azonban tévesen a felek jogviszonyát nem tekintette tartósnak, s azt az álláspontot fogadta el, hogy a Ptk. 241. §-a szerint a szerződés bírósági módosításának csak huzamos vagy ismétlődő szolgáltatásokkal teljesíthető szerződések esetében kerülhet sor. E döntésnél azonban figyelmen kívül hagyta a GKT 82/1973. sz. állásfoglalást. Ez az állásfoglalás kifejtette, hogy a Ptk. 241. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint a szerződés bírósági módosítására mint rendkívüli intézkedésre nem egyetlen aktussal, hanem csak huzamos vagy ismétlődő szolgáltatásokkal teljesíthető szerződések esetén kerülhet sor. A Ptk. 241. §-a alkalmazásának szempontjából azonban ilyen „tartós" jellegű az a szállítási vagy vállalkozási szerződés is, amelynek teljesítése a felek egymással szembeni magatartását hosszabb időre megszabja, még akkor is, ha a teljesítés végeredményben egyetlen aktussal megy végbe. A tényállásból kitűnően a peres felek jogviszonya ilyen „tartós" jogviszonynak tekintendő. A felperes tehát a szerződés módosítása iránti igényét bírói úton érvényesítheti. 75