Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

Az első fokú bíróság elfoglalt jogi álláspontjára tekintettel érdemben nem vizsgálta a szerződés módosításának feltételeit és körülményeit. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az első fokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. V. 31 059/1982. sz., BH 1984jó. sz. 231.) 79. Anyaghiányra utaló alvállalkozói akadályközlés nem alapozza meg a generál­kivitelezőnek arra irányuló keresetét, hogy a megrendelővel kötött szerződést a bíróság módosítsa (Ptk. 241. §). A generálkivitelező felperes kereseti kérelmében azt kérte, hogy a megrendelő alperessel az 1978. február 2-án 70 603 235 Ft vállalati összeggel kötött szerződést, melynek már megváltoztatott teljesítési határideje 1981. július 31. volt, a bíróság a Ptk. 241. §-a alapján módosítsa és 1983. október 31-i határidőt állapítson meg. Kereseti kérelmét azzal indokolta, hogy a szerződés tárgyát képező irodaháznak a szerződés szerinti első 5 szakasza elkészült, a 6. szakasz is 90 00 0C0 Ft értékben készen áll, az épület tehát befejezési stádiumban van, csupán az alvállalkozói anyag­hiány miatt akadályt közöltek. Ezen akadályok miatt a felperes a korábban módosí­tott teljesítési határidőre az irodaház kivitelezését önhibáján kívül nem tudja be­fejezni. Az első fokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában kifej­tette, hogy — amint az a GKT 82/1973. sz. állásfoglalásból kitűnik — a bíróság a gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseit a Ptk. 241.§-ának a feltételei mellett abban az esetben is módosíthatja, ha a szerződéskötési kötelezettség nem áll fenn, és a felek sem vetették magukat alá a bírósági eljárásnak. Ezen állásfoglalásra figyelemmel érdemben vizsgálta a felperesi kereseti kérelem megalapozottságát, melyet azonban nem talált alaposnak, mert a felperes által felhozott az a körülmény, hogy az alvállalkozói anyaghiány miatt nem tettek eleget szerződéses kötelezettségeik­nek, a felperes terhére lényeges jogos érdeksérelemnek nem tekinthető. A hatályos jog­szabályok ugyanis lehetővé teszik, hogy az alvállalkozóival szemben késedelmes telje­sítésük esetén kötbért és kárigényt érvényesítsen és azt is, hogy az alperes által követelt kötbért és kártérítést saját vétlenségének bizonyítása mellett az alvállal­kozóira hárítsa. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. A fellebbezés nem alapos. A felperes kereseti kérelmének elbírálásánál —minthogy az a Ptk. 241. §-án alap­szik —, a GKT 82/1973. sz. állásfoglalásban kifejezésre jutott bírósági gyakorlatból kell kiindulni, mert szerződéskötési kötelezettség nem áll fenn, és a felek nem vetették magukat alá a bírósági eljárásnak. A bírósági gyakorlat szerint azonban a Ptk. 241. §-a csak akkor alkalmazható, ha kivételes feltételek állnak fenn. A kivételes feltéte­leket pedig a jogszabály abban határozza meg, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződés megkötése után olyan körülmény áll be, amely valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sérti. Az alvállalkozók késedelmes teljesítése anyaghiány miatt nem tartozik a kivételes feltételek közé, Megalapozott tehát az első fokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a felperes jogos érdekét a perbeli esetben az első fokú ítéletben kifejtett okokból lényeges sérelem nem érte. Emellett szól az is, hogy a felperes a szerződésszegés összes következménye alól mentesülhet, ha a saját vétlenségét bizonyítja, és az alvállalkozók is kimentik magukat. 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom