Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

elévülési szabályok szerint ugyanúgy elévül, mint bármely más pénzkövetelés [Ptk. 234. §(1) bek., 324—327. §]. (Legf. Bír. Gf. V. 30 398/1981. sz., BH1982/7. sz. 298. L. 199. sorszám alatt.) 1.4. A szerződés módosítása. Tartozás elismerése 77. Az a körülmény, hogy a szállító felügyeleti minisztériuma által közreműködőként megjelölt vállalatok a kívánt anyag előállítását nem vállalják, nem eredményezheti a szerződés olyan módosítását, hogy ennek folytán a szállító a további piackutatás kötelezettsége és az esetleges szerződésszegés következményei alól mentesüljön (Ptk. 241. §). Az alperes külföldi megrendelés alapján évek óta gyárt és szállít úszódarukat. Az úszódarukhoz a dízel alkatrészeket a felperestó'l szerzi be, amely a csapágyöntvények szállítására a múltban egy vegyesipari szövetkezettel kötött szerződéseket. A felek között szállítási szerződés jött létre. A szövetkezet azonban utóbb közölte a felperessel, hogy az öntvények további szállítására nem vállalkozik. A felperes ekkor más vállalatoknál kívánta az öntvényeket beszerezni, próbálkozásai azonban eredménytelenek maradtak. Az alperes a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz fordult; a minisztérium négy vállalatot jelölt meg olyanokként, amelyeknél az öntvények megrendelhetők. A felperes ezeket a vállalatokat és további két vállalatot is felhívott az öntvények szállítására, a megrendeléseket azonban elutasították. A felperes a keresetében előadta, hogy a per tárgyát képező szerződés megkötését követően következett be az a körülmény, hogy az öntvények beszerzése lehetetlenné vált és így az alperessel kötött szerződés változatlan tartalommal való fenntartása érdekeit sérti. Erre hivatkozással kérte, hogy a bíróság a szerződést úgy módosítsa, hogy az öntvényekről az alperes legyen köteles gondoskodni. A bíróság a szerződés módosítására irányuló keresetet elutasította. Az ítélet indokolása kifejti, hogy a Ptk. 241. §-a szerint a bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sérti. A Ptk-nak ehhez a rendelkezéséhez fűzött miniszteri indokolása szerint a bíróságok szerződésmódosítási jogkörét igen nagy gonddal kell megvonni, mert az ilyen beavatkozás alkalmas lehet a szerződésekbe vetett bizalom csökkentésére; adott esetben ez nagyobb károkat okozhat, mint a szerződésmódosítással nyerhető előny. Erre tekintettel a bíróságok a Ptk. 241. §-a alapján csak kivételesen indokolt esetben módosítják a szerződéseket. A felperes arra hivatkozott, hogy a szerződésnek a csapágyak szállítására vonatkozó része a szerződéskötést követően lehetetlenné vált azáltal, hogy a csapágyöntvényeket nem tudja beszerezni. Az a körülmény, hogy a felperes által ismert és a Kohó- és Gépipari Minisztérium által megnevezett azok a vállalatok, amelyek öntödével rendelkeznek, a csapágyöntvényekre vonatkozó megrendelést nem igazolták, még nem jelenti azt, hogy a csapágyak szállítása, illetve az azokhoz szükséges öntvények beszerzése kétségtelenül lehetetlenné vált. Az alperes nyilatkozata szerint az öntvények, illetve a csapágyak vonatkozásában a korábban kalkulált ártól eltérő tényleges bekerülési költséget hajlandó téríteni. A felperesnek ilyen körülmények között az a szerződésből folyó kötelessége, hogy a piackutatást, illetve az öntödével rendelkező vállalatokkal való tárgyalásokat tovább folytassa és mindent megtegyen az öntvények beszerzése, illetve a csapágyszállítás előfeltételeinek biztosítása érdekében. A felügyeleti minisztérium kijelölése is lehetőséget ad a felperesnek a közreműködőként megnevezett vállalatok elleni fellépésre. 74 •