Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

lényeges kérdésben való megegyezés hiányában nem lehet a szerződés létrejöttét megállapítani. Érvényes szerződés hiányában pedig a felperes nem igényelheti jogszerűen a termék átvételét és ellenértékének kifizetését. A felperes a fellebbezésében — utalva a Ptk. 383. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezésre — arra hivatkozott, hogy az alperesnek a minőségi vizsgálatot 1982. február 8. napját követően nyomban, de legkésőbb nyolc napon belül meg kellett volna kezdenie és folyamatosan befejeznie. A felperesnek ez az álláspontja azonban téves, mert az említett törvényi rendelkezés érvényesen létrejött szerződés alapján szállított termék mennyiségi és minőségi megvizsgálására állapít meg határidőt. A jelen esetben a megvizsgálási határidő elmulasztásához joghatás nem fűződik, és a „mulasztás" nem jogosította fel a felperest a teljes mennyiség legyártására. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253.§-ának (2) bekezdése alapján a keresetet elutasító íteletet — a fenti helyesbített indokolással — helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. II. 30 323/1983. sz., BH1984/10. sz. 410.) 65. Ha a jogszabály nem teszi kötelezővé a szerződésnek kötbérrel való biztosítását, úgy megegyezés hiányában — a szerződés létrehozása, illetőleg tartalmának megállapítása során — a bíróság sem alkalmazhat kötbérkikötést [Ptk. 206. §, 314. § (2) bek., 413. § (4) bek.]. (Főv. Bír. 3. G. 43 425/1981. sz., BH 1983/10. sz. 406. L. 91. sorszám alatt.) 66. Külkereskedelmi bizományos külön kikötés hiányában kötbér fizetésére nem kötelezhető [32/1967. (XI. 23.) Korm. sz. r.5 23. §]. (Legf. Bír. Gf. I. 30 136/1980. sz., BH 1981/8. sz. 332. L. 92. sorszám alatt.) 67. Nem jelentenek indokolatlan egyoldalú előnyt a vállalkozó számára és ezért nem minősíthetők érvénytelennek az általános szerződési feltételeknek azok a kikötései, amelyek szerint a kivitelezés során a megrendelő érdekkörében és a vállalkozónak fel nem róhatóan keletkezett hátrányokért a megrendelő köteles helytállni [Ptk. 209. §]. (Legf. Bír. Gf. V. 30 715/1981. sz., BH 1982/12. sz. 525. L. 69. sorsz. alatt.) 1.3. Semmisség és megtámadhatóság 68. A jogi személy részére indokolatlan egyoldalú előnyt biztosító általános szerződési feltételek megtámadása esetén a bíróságnak a sérelmes kikötés érvénytelenségét akkor is meg kell állapítania, ha a kikötés semmis [BH 1984/2. sz., GKT—PKT1/1983. sz.]. 69. Nem jelentenek indokolatlan egyoldalú előnyt a vállalkozó számára és ezért nem minősíthetők érvénytelennek az általános szerződési feltételeknek azok a kikötései, amelyek szerint a kivitelezés során a megrendelő érdekkörében és a vállalkozónak fel nem róhatóan keletkezett hátrányokért a megrendelő köteles helytállni [Ptk. 209. §]. A felperes a keresetében az alperes által meghatározott általános szerződési feltételek megtámadása iránt terjesztett elő keresetet, és a Ptk. 209. §-ára hivatkozással kérte a szerződési feltételek alábbi kikötései érvénytelenségének megállapítását: 1. „A megrendelő közvetlenül felel a károsulttal szemben azokért a mezőgazdasági és épületkárokért, amelyek a szerződés tárgyát képező munka kivitelezése során gondos és szakszerű munkavégzés mellett is — bekövetkeznek. Ha ilyen jellegű károkozás esetén a vállalkozó ellen indulna bírósági eljárás, a perbelépés érdekében a 66