Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

gében a megrendelt műbőrmennyiség szállításától nem zárkózott el, közölte azonban, hogy az importkorlátozásokra tekintettel a műbőröket nem szállítási, hanem csak adásvételi szerződések keretében tudja szállítani. Utalt arra, hogy a közreműködője vele sem hajlandó szállítási szerződést kötni, illetőleg azt azzal a felfüggesztő feltétellel kívánja megkötni, hogy „a szerződés hatálya az 1982. III. negyedéves importengedélyek szállító részére történő kiadását követően áll be". Ilyen bizonytalansági tényező mellett — kellő gondossággal — szállítási szerződést nem köthet. A felperes a fenti tényállás alapján benyújtott keresetében a Ptk. 206. §-ának (3) bekezdése alapján az 1982. II. félévére a megrendelések szerinti tartalommal szállítási szerződés létrehozását kérte az első fokú bíróságtól. Az I. r. alperes az eljárásban ugyancsak keresetet terjesztett elő közreműködője a II. r. alperes ellen, és közöttük ugyancsak szállítási szerződés létrehozását kérte azzal azonban, hogy az abban szereplő felfüggesztő feltétel nem hatályos. A II. r. alperes védekezése arra irányult, hogy a közismert importkorlátozásokra tekintettel, importengedély nélkül a szállítani kért műbőrök 1982. III. negyedévi szállítására nem vállalkozhat, mivel ez a részéről gondatlan szerződéskötést jelentene. Teljesítési képtelenségére hivatkozott. Vállalta azonban, hogy a beérkező alapanyagokból gyártott műbőröket adásvételi szerződések keretében hajlandó az I. r. alperes, illetőleg a felperes rendelkezésére bocsátani. Az első fokú bíróság a felperes és az I. r. alperes között a felperes 1982. március 24-i megrendelése, az I. r. és a II. r. alperes között pedig a II. r. alperes szerződési ajánlata alapján az 1982. év III. negyedére a szállítási szerződéseket létrehozta, azzal azonban, hogy a II. r. alperes ajánlatában szereplő felfüggesztő feltétel nem hatályos. Az ítélet indokolása szerint mind az I. r. alperes, mind a II. r. alperes a huzamosabb ideje fennálló együttműködési és kereskedelmi kapcsolatot szakította meg azzal, hogy az alapanyag-szállítást felfüggesztő feltételhez kötötte, ezért alkalmazható volt a Ptk. 206. §-ának (3) bekezdése. Utalt az első fokú bíróság arra, hogy az alapanyagra vonatkozó szerződések létrehozásához fontos népgazdasági érdek fűződik. Rámutatott az első fokú bíróság arra is, hogy az alpereseknél adva van a többcsatornás beszerzési lehetőség, amellett az alperesek nem tudták bizonyítani, hogy a műbőrök gyártásához szükséges alapanyagok hiánya miatt az 1982. év III. negyedében a teljesítésre képtelenek lennének. Az importengedélyek hiánya önmagában ugyancsak nem jelenthet teljesítési képtelenséget. Az első fokú ítélet ellen mindkét alperes fellebbezett. A fellebbezések nem alaposak. A felek között nem volt vitás, hogy közöttük az elmúlt években rendszeres és tartós együttműködési és kereskedelmi kapcsolat alakult ki. Az első fokú bíróság indokoltan helyezkedett arra az álláspontra, hogy mind a II. r. alperes az I. r. alperessel, mind az I. r. alperes a felperessel kialakult ezt a kapcsolatot megszakították azzal, hogy az alperesek a műbőralapanyagokra a szállítási szerződést csak feltételtől függően kívánták megkötni. Nem vitatható ugyanis, hogy a belföldi lábbeliellátás csak úgy tervezhető, és a megnehezedett exportfeltételekre tekintettel az exportra történő cipőtermelés csak úgy biztosítható, hogy ha a lábbelik gyártásához szükséges alapanyagok kellő időben és hosszabb időtartamra biztosítottak a gyártómű részére. Az eseti adásvételi szerződésekkel való alapanyag-beszerzés a gyártást bizonytalanná, előre nem tervezhetővé teszi, az ilyen esetlegességekkel sem a belföldi ellátás, sem az exporttermelés nem veszélyeztethető. Mindezek a szempontok igazolják, hogy az első fokú bíróság indokoltan állapította meg az alperesek irreális feltételtől függő szerződéskötését, ezek a feltételek a huzamosabb ideje fennálló együttműködési kapcsolatok 56