Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

szerint a huzamos együttműködési kapcsolat megszakításának minősül az az eset is, ha a szállító a szerződés megkötésére csak irreális feltételekkel hajlandó. Ilyen irreális feltételnek minősül az, ha a szállító a korábbi árhoz képest négyszeres áron kíván — a megrendelő részére egyébként szükségtelenül jobb minőségű—terméket szállítani, az adott esetben tehát megvalósultak a Ptk. 206. §-ának (3) bekezdése szerinti előfeltételek ahhoz, hogy a szerződést a bíróság létrehozhassa. Az alperes azt is felajánlotta, hogy kérgezetlen dorongfát szállít a felperesnek a kért mennyiségben. A felperes viszont állította, hogy ez a minőség nem felel meg a bányabiztonsági követelményeknek, és ezt az állítását az MSZ 8892—71. sz. szabvány 4. pontja igazolta. A bányadorongfának ilyen minőségben való szállítására vonatkozó szállítási készség tehát ugyancsak a huzamosabb kapcsolatnak irreális feltétel vállalásával történő megszakításának minősül. A bíróság a huzamosabb kapcsolat megszakítása esetén a népgazdasági érdeknek és a felek méltányos érdekének figyelembevételével hozhatja létre a szerződést. Nyilvánvaló, hogy a szénbányászat fejlesztéséhez, valamint a bányában a biztonságos munkavégzéshez a jelenlegi gazdasági helyzetben igen fontos népgazdasági érdek fűződik, amely megfelel a felperes vállalati érdekének is. Az alperes termékváltásra hivatkozott azzal, hogy emiatt a munkaerő- és gépikapacitását szőlőműveléshez szükséges termékek gyártására kívánja átállítani. Ez az egyébként helyes gazdasági elhatározás azonban nem valósulhat meg a felperes terhére, illetőleg a népgazdasági érdek ellenére. Mivel az alperes anélkül, hogy a termékváltásról előzőleg a felperest értesítette volna, egyik évről a másikra tagadta meg a szerződéskötést a kért minőségű fa szállítására, a felperes keresete az 1980. évre vonatkozóan alapos. A kapcsolat ilyen visszaélésszerű megszakítása a GK 15. sz. állásfoglalás szerint alapot ad a bíróságnak a szállítási szerződés létrehozására. A felperesnek ugyanis nem volt elegendő ideje ahhoz, hogy a kieső termék helyett más, hasonló minőségű termék beszerzéséről gondoskodjék. A Legfelsőbb Bíróság vizsgálta a teljesítés lehetetlenségét és megállapította, hogy azt az alperes nem bizonyította. A fellebbezési tárgyaláson ugyanis mind a felügyeleti hatóság, mind az alperes úgy nyilatkozott, hogy az alapanyag jelenleg is az alperes rendelkezésére áll. A kérgezés — ugyancsak a fellebbezési tárgyaláson előadottak szerint — elsősorban nem kapacitásgondot, hanem pénzügyi problémát okoz az alperesnek, mivel a kitermelés helyéről esetenként nagyobb távolságra kell szállítania dorongfát kérgezés céljából. Önmagában azonban a termelés gazdaságtalan volta nem akadályozhatja a szerződés létrehozását. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság 1980. évre 456 000 fm kérgezett és hasított féldorongfára a felek között a szállítási szerződést a Ptk. 206. §-ának (3) bekezdése alapján létrehozó első fokú ítéleti rendelkezést a Pp. 253.§-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. II. 31 003j1980. sz., BH1982/4. sz. 152.) 51. /. Felfüggesztő feltételhez kötött — irreális tartalmú — szállítási ajánlat a huzamosabb ideje fennálló termelési együttműködési és kereskedelmi kapcsolat megszakításának minősül [Ptk. 206. § (3) bek.]. II. A huzamosabb ideje fennálló termelési együttműködési és kereskedelmi kapcsolat megszakításával kapcsolatos perben a bíróságnak a szállító teljesítési képességét is vizsgálnia kell [Ptk. 206. § (3) bek.]. A felperes az 1982. II. félévi lábbeli termeléshez szükséges műbőr-alapanyagokat 1982. március 24. napján rendelte meg a vele huzamosabb ideje szerződéses kapcsolatot tartó I. r. alperestől. Az a megrendelésre csak július 8. napján válaszolt, lénye55