Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

a bíróság bármelyik fél kérelmére a szerződést — a népgazdaság és a felek érdekeinek figyelembevételével — létrehozhatja, és tartalmát megállapíthatja. Ha tehát az előszerződés nem tartalmazza a megkötendő szerződés minden lényeges elemét és tárgyának pontos meghatározása vagy a tartalma vitás, a bíróság ezt is megállapíthatja, feltéve, hogy az az eset összes körülményei alapján meghatározható. Ha pedig a szerződésnek az előszerződésben már rögzített tartalma a népgazdaság érdekét vagy a felek különös méltánylást érdemlő érdekét sértené, az előszerződésben foglaltakat ehhez képest módosíthatja. Erre természetszerűen — és a törvény szerint is — csak kivételes esetben kerülhet sor. Ha tehát a felperes az előszerződés teljesítését követeli, e szempontok figyelembevételével kell majd a konkrét szerződés tartalmát, közelebbről a csere tárgyát képező földterületeket meghatározni. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján a megállapítási keresetnek helytadó, fellebbezéssel támadott első fokú ítéletet megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Gf. II. 30 285\1983. sz., BH 1985/6. sz. 239.) 49. Az előszerződés értelmében megkötendő szerződés létrejötte a felek ráutaló magatartása alapján is megállapítható, és így szerződésszegés esetén kötbér is követelhető [Ptk. 208. §, 7/1978. (II. 1.) MT sz. r.4 41. § (1) bek., 59. §]. Egy lakásépítő és fenntartó szövetkezet megbízása alapján a felperes 33 db lakás megépítésére előszerződést kötött az alperessel. Mivel az alperes a felperes többszöri sürgetése ellenére sem küldte meg az építési szerződés tervezetét, a felperes levelében közölte az alperessel, hogy a megkötött előszerződést tekinti végleges építési szerződésnek. Az alperes végül is írásbeli építési szerződés nélkül végezte el a már említett lakásépítési munkát. A felperes a keresetében — az 1979. december 31-i befejezési határidő elmulasztása miatt — 14 161 104 Ft kötbéralap 8%-át kitevő 1 132 888 Ft késedelmi kötbér, valamint a hiánypótlási határidők elmulasztása miatt 92 360 Ft kötbér, összesen 1 225 248 Ft megfizetésére és az el nem végzett hiánypótlási munkák teljesítésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes védekezésében arra hivatkozott, hogy a felek között nem jött létre építési szerződés, továbbá, hogy a felperes kötbérkövetelése elévült. Az első fokú bíróság a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felek csak előszerződést kötöttek, és abban nem kötöttek ki kötbért, ezért annak a megszegése nem jogosítja fel a felperest kötbér érvényesítésére. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. A fellebbezés alapos. A felek — a Ptk. 208. §-a szerinti — előszerződésben megállapodtak abban, hogy építési szerződést fognak kötni, meghatározták a vállalkozási díjat, s megállapodtak a teljesítési határidőben. A felperes tervdokumentációt és költségvetést szolgáltatott, melynek alapján az alperes megkezdte a munkát, és folytatta a kivitelezést. A felperes az építés során az építési szerződés megkötését többször sürgette, az alperes azonban azt arra való hivatkozással odázta el, hogy amíg az alperes alvállalkozói nem teszik meg az árajánlataikat, „végleges" szerződést nem köt. Az alperes fenti magatartásából, hogy az előszerződés alapján az általa nem vitatott feltételekkel megkezdte és folytatta a munkát, és kifejezésre juttatta, hogy teljesíteni kíván, utóbb pedig teljesített is, arra a következtetésre kell jutni, hogy az alperes elfogadható indok nélkül tagadta meg az építési szerződés írásbafoglalását, valójában azonban a szerződés a felek kölcsönös ráutaló magatartásával létrejött az előszerző53