Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)
kidolgozójuk lehetővé tette, hogy a vele szerződő gazdálkodó szervezetek azok tartalmát megismerjék (a feltételeket rendelkezésre bocsátja, közzétett feltételek megjelenési helyét megjelöli stb.). A gazdálkodó szervezetek között az állandó kapcsolat során már alkalmazott általános feltételek változatlan tartalommal történő használata esetén tájékoztatás helyett elegendő az azokra történő puszta utalás is. A felek együttműködési kötelezettsége alapján külön figyelemfelhívási (tájékoztatási) kötelezettség terheli a gazdálkodó szervezeteket az általános szerződési feltételek, illetőleg a szerződési blanketta minden olyan tartalmi eleme tekintetében, amely az általános vagy szokásos szerződési gyakorlattól, az élettapasztalattól, a szerződésre vonatkozó diszpozitív szabályoktól lényegesen vagy valamely korábban közöttük alkalmazott kikötéstől eltér. Ezek a feltételek — külön figyelemfelhívó tájékoztatás nélkül — a másik fél kifejezett elfogadásának hiányában a szerződés tartalmává nem válnak. III. Ha az általános szerződési feltételekre történt utalással közölt ajánlatot a másik fél saját általános szerződési feltételeivel fogadja el, és az álti 'ános feltételek egymással nem ellentétesek, mindkettő a szerződés részévé válik, ha a másik fél által a kifejezetten vagy ráutaló magatartással való elfogadás megállapítható. Ha az általános feltételek akár részlegesen is eltérnek egymástól, s az eltérés nem lényeges feltételre vonatkozik, egyik feltétel rendelkezése sem kerülhet alkalmazásra, helyette a jogszabályok vagy más rendelkezések diszpozitív szabályai érvényesülnek. Ha a kérdést jogszabály vagy más redelkezés sem rendezi, e feltételeket — a szerződés céljának és tartalmának figyelembevételével — a Ptk. 206. §-ának (4) bekezdése alapján a bíróság állapítja meg. IV. Az általános szerződési feltételek értelmezésére is a szerződési nyilatkozatok értelmezésére vonatkozó szabályok az irányadók [Ptk. 207. § (1) bek.]. Ha ilyen esetben is kétséges marad a feltétel tartalma, azt az értelmezést kell alkalmazni, amely az általános feltételt kidolgozó gazdálkodó szervezettel szerződő másik fél számára kedvezőbb. V. A szerződéskötést követően (pl. a szállításnál, részszámlázásnál) közölt általános feltételek a szerződés módosítására, kiegészítésére vonatkozó ajánlatot jelentenek, s így csak kétségtelen elfogadás esetén válnak — az eredeti szerződés módosításával — a szerződés részévé (BH 1983/5. sz., GK 37.). 47. Előszerződés esetén a szállító nem tagadhatja meg a szerződés megkötését, ha nem bizonyítja, hogy az előszerződés létrejötte után beállott körülmény folytán a szerződés teljesítésére nem képes [Ptk. 208. § (3) és (5) bek.]. A felperes megrendelő 1978. március 16. napján előszerződést kötött az alperes szállítóval, amelyben az utóbbi arra vállalt kötelezettséget, hogy 1979. január 1-től kezdődően 65 t öntvényt szállít neki. A felperes az előszerződés megkötése után feladta a megrendeléseit az alperesnek az 1979.1—III. negyedévi szállításra. Az alperes a megrendelésekre nem nyilatkozott. A felperes a megrendelések igazolását megsürgette, majd a felperes keresetet indított, amelyben a Ptk. 208. §-ának (3) bekezdésére hivatkozással a szállítási szerződés létrehozását kérte az 1979. I—III. negyedévekre a keresetben meghatározott ütemezés szerint. A felperes hivatkozott arra is, hogy az öntvényeket a szénbányászatnál a bányák szállító szalagjaihoz és hajtóműveihez használja fel. Az első fokú bíróság 651 öntvény szállítására létrehozta a szerződést, amely szerint az 1979. év I. negyedében 40 pár, II. negyedében 50 pár, III. negyedében 50 pár öntvényt kell szállítani. Az alperes az ítélet ellen fellebbezett, kérte annak megváltoztatását oly módon, hogy szállítási kötelezettsége csupán a fele legyen az előszerződésben vállalt 65 t mennyiségnek és ennek szállítására csak az 1979. év II. felében legyen köteles. Arra hivat50
