Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)
kozott, hogy az 1978. április 16-i kötelezettségvállalás után olyan körülmények merültek fel, amelyek képtelenné tették megfelelő öntvény legyártására. A fellebbezés nem alapos. A felek előszerződést kötöttek, ebben az alperes arra vállalt kötelezettséget, hogy 1979. évben 65 t GÖV öntvényt szállít a felperesnek. A felperes a megrendeléseit kellő időben juttatta el az alpereshez, az alperes azokra nem is válaszolt, s az alperes vidéki gyáregysége csak a felperes sürgetésére továbbította a megrendeléseket az alperes központjába. Az alperes ezután ismételten ígéretet tett a megrendelések igazolására, arra azonban nem került sor. Az alperes a későbbiek során is a megrendelt mennyiségnek csak a felét kívánta az 1979. év II. felében szállítani. A Ptk. 208. §-ának (5) bekezdése szerint a szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az előszerződés létrejötte után beállott körülmény folytán a szerződés teljesítésére nem képes, illetőleg a szerződés megkötése népgazdasági érdeket sértene, vagy e körülmény alapján a szerződés megkötése után elállásnak vagy felmondásnak lenne helye. Az alperes csupán előadta, de semmivel sem támasztotta alá azt a védekezését, hogy az előszerződés megkötése után olyan körülmények léptek fel, amelyek az 1979. évben a teljesítését megakadályozzák. Ellenkezőleg, az alperes halogató álláspontot foglalt el és az előszerződésen alapuló megrendelésekre nem is válaszolt, a szerződéskötés esetleges akadályát még az 1978. december 21-i magasabb szintű tárgyaláson sem adta elő. Az alperes nem mentesülhet az előszerződésben vállalt kötelezettsége aiól, mert a védekezése a fentiek szerint nem nyújt alapot a felperes megrendeléseinek elutasítására, illetőleg a szerződéskötés megtagadására. Nincs jelentősége annak a védekezésnek sem, hogy a rekonstrukció elhúzódása miatt az 1978. évről elmaradó kötelezettségei 1979. évben emelkedtek. Az alperesnek a szállítási lemaradásait jobb munkaszervezéssel és más szükséges intézkedésekkel úgy kell. pótolnia, hogy az a folyó kötelezettségei teljesítését ne akadályozza. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése szerint helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf I. 30 794/1979. sz., Bfí 198019. sz. 344.) 48. /. Ha a szerződés megkötésének az előszerződésben meghatározott feltételei megvalósultak, az érdekelt fél a bíróságtól nem az előszerződés érvényességének megállapítását, hanem a szerződés létrehozását kérheti [Ptk. 208. § (1), (3) és (6) bek., Pp. 123. §]. II. Ha a felek az előszerződésben nem határozták meg pontosan a szerződés tárgyát, a bíróság az érdekelt fél kérelmére azt is megállapíthatja [Ptk. 208. § (1) és (3) bek.]. Az alperes mezőgazdasági termelőszövetkezet és a vele szomszédos mezőgazdasági termelőszövetkezet, valamint a felperes ingó és ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződéssel vegyes előszerződést kötött mezőgazdasági művelés alatt álló földterületek cseréjére. Eszerint a felek, ha a két nevezett tsz egyesül és a felperes állami gazdaság felügyeleti szerve a földcseréhez hozzájárul, a szerződés 5. pontjában körülírt ingatlanaikat elcserélik. Később a szerződés e pontjának értelmezését illetően a szerződő felek között vita keletkezett, ezért a felperes az előszerződés érvényességének megállapítását kérte. Az alperes azzal indítványozta a kereset elutasítását, hogy a megállapítási kérelemnek nincsenek meg a Pp. 123. §-ában meghatározott feltételei. Emellett érdemben is védekezett. 51 4*