Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)
részvételre és az állami nagyberuházás létesítésében való közreműködésre kijelölték. A bíróság megállapította, hogy a várható kijelölésről való tudomásszerzéskor, illetve a kijelölés során az alperesnek kötelessége lett volna a kijelölő szervet figyelmeztetni arra, hogy előszerződés alapján szerződéskötési kötelezettsége áll fenn a felperesnél végzendő rekonstrukciós munkákra. Az alperes a bíróság felhívására sem bizonyította azt, hogy erre a körülményre a kijelölő szervek figyelmét felhívta volna. A fentiekre tekintettel a bíróság azt állapította meg, hogy az alperes egyrészt a speciális célú feladatait már az előszerződés előtt ismerte és így az előszerződésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés folytán a vállalkozási szerződés megkötését emiatt nem tagadhatja meg, másrészt nem bizonyította, hogy elvárható magatartás esetén a nagyberuházáshoz történő kijelölés miatt bekövetkezett kapacitáshiány nem lett volna elkerülhető. Ennek folytán az alperes nem hivatkozhat arra, hogy az utólag bekövetkezett kapacitáshiány lehetetlenné teszi az előszerződésben szereplő kivitelezési munkák elvégzését Az előszerződés a Ptk. módosításával létrehozott új jogintézmény, amelynek egyik célja az, hogy fokozott biztonságot adjon a megrendelőnek arra, hogy a szolgáltató (szállító, vállalkozó) vele kellő időben konkrét szerződést fog kötni. Ez a gazdasági cél meghiúsulna akkor, ha az előszerződésen alapuló konkrét szerződések nem lennének létrehozhatók annak ellenére, hogy a szerződéskötéstől vonakodó fél nem bizonyítja kétségtelenül, hogy az előszerződésben foglalt kötelezettség teljesítésének lehetetlensége később beállott, tőle független és elháríthatatlan külső körülmény folytán következett be. Az előszerződés útján keletkezett szerződéskötési kötelezettség a gazdaságirányítás egyik eszköze arra, hogy a vállalatok kényszeríthetőek legyenek az előszerződésben vállalt kötelezettségeiknek konkrét szerződésekkel való realizálására. Minthogy a fentiek szerint az alperes kellő alappal nem hivatkozhat arra, hogy az előszerződés megkötését követően bekövetkezett és neki fel nem róható külső körülmények folytán az előszerződés szerinti kivitelezési munkák teljesítése számára lehetetlenné vált, a bíróság a vállalkozási szerződést az előszerződésben foglalt tartalommal létrehozta. Az előszerződés a vállalkozási szerződés lényeges kellékeit tartalmazza. (Legf. Bír. I. G. 30 573(1979. sz., BH 1981/3. sz. 111.) 1.2.1. A szerződési akarat és a szerződés létrejötte 45. A Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiuma — a GK. 20. számú állásfoglalással módosított — GK. 5. számú állásfoglalást az alábbiak szerint módosítja: a) A gazdálkodó szervezetek közötti szerződések bármely feltételére (kikötésére) vonatkozólag helye van a felek eltérő véleményét kifejező nyilatkozatnak. E nyilatkozat azonban az általa érintett feltételt — jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — általában csak akkor teszi lényegessé, ha azt valamelyik fél határozottan lényegesnek minősíti. b) Ha a felek akaratát kifejező szerződési nyilatkozatok között lényeges kérdésben eltérés van, szerződés nem jön létre (BH 1982/6. sz., GK 33. sz.). 46. /. Az általános szerződési feltételek akkor válnak a szerződés részévé, ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta (Ptk. 205. §). Annak megítélésénél, hogy egyes feltételek ráutaló magatartással elfogadottnak tekinthetők-e vagy sem, a bíróságnak arra is figyelemmel kell lennie, hogy azok az adott szakmában, ágazatban a forgalom általánosan követett szokásainak tekintendők-e. II. Az általános szerződési feltételek csak úgy válhatnak a szerződés részévé, ha 49 4 Gazdasági perek döntvénytára (1980—1986)
