Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Gf. I. 30 406/1985. sz., BH 1986\ 10. sz. 429.) 43. Ha nem lényeges szerződési feltételt módosító szóbeli megálapodásra hivatkozó levélre a másik szerződő fél nem válaszol, a szerződést akkor is ráutaló magatartással módosítottnak kell tekinteni, ha a jogszabály a szerződésre írásbeliséget tesz kötelezővé [Ptk. 216. § (2) bek., 218. § (1) bek., 32/1967. (IX. 23.) Korm. sz. r.5 3. §]. (Legf. Bír. Gf. I. 31175/1985. sz., BH 1986/5. sz. 195. L. 83. sorszám alatt.) 44. Előszerződés esetében a vállalkozási szerződés megkötése nem tagadható meg olyan kapacitáshiányra hivatkozással, amelynek bekövetkezését a vállalkozó már az előszerződés megkötésekor előre láthatta [Ptk. 208. § (5) bek.]. A felperesnél szükségessé vált a távfűtés ie» Közműrendszer rekonstrukciója, ennek részbeni megvalósítása érdekében előszerződést kötött az alperessel 5 000 000 Ft értékű vállalkozási szerződés létrehozására. Az előszerződés megjelölte a szolgáltatás tárgyát meghatározó tervdokumentációt, tartalmazta a kivitelezési munka befejezési határidejét, megszabta a fedezetigazolás szolgáltatására vonatkozó kötelezettséget, a munkaterület átadásával kapcsolatos kikötéseket, az átadási tervdokumentációra vonatkozó feltételeket, a hatósági árváltozás elszámolásának módját, a feleknek a kivitelezés előfeltételeit képező mellékkötelezettségeit és végül a konkrét vállalkozási szerződés megkötésének határidejét. Ezt a határidőt megelőzően a felperes felhívta az alperest ajánlattételre, a felek közötti tárgyalások ellenére azonban az alperes nem tett ajánlatot, szerződéstervezetet nem szolgáltatott. Ezért a felperes a keresetében kérte, hogy a bíróság a vállalkozási szerződést az előszerződésnek megfelelő tartalommal hozza létre. Az alperes az előkészítő iratban, majd a tárgyaláson előadta, hogy az előszerződés teljesítésére képtelen, mert egyrészt a kapacitását speciális célú munkák kötik le. másrészt célcsoportos állami beruházási jellegű lakásépítési munkákra és egy állami nagyberuházás megvalósításához szükséges kivitelezési munkákra kijelölték. A Ptk. 208. §-ának (1) és (3) bekezdése szerint az előszerződéssel a szolgáltató fél terhére szerződéskötési kötelezettség jön létre, amelynek alapján a szerződést a felek megállapodásának a hiányában a bíróság hozhatja létre. A Ptk. 208. §-ának (5) bekezdése szerint a szerződés megkötését valamelyik fél — többek között — akkor tagadhatja meg, ha bizonyítja, hogy az előszerződés létrejötte után beállott körülmény folytán a szerződés teljesítésére nem képes. A jogszabályi rendelkezésre tekintettel a bíróságnak vizsgálnia kellett, hogy az alperes által a vállalkozási szerződés kötése megtagadásának okául felhozott körülmények olyan jellegűek-e, hogy azok alapján elfogadható az alperesnek az a védekezése, amely szerint képtelen a szerződés teljesítésére. Az alperes a kapacitásának teljes lekötöttségét egyrészt azzal kívánta bizonyítani, hogy speciális célú kötelezettségei állnak fenn. A bíróság megállapította, hogy a kapacitásának ezekkel a munkákkal való lefoglaltságára az alperes nem hivatkozhat kellő alappal az előszerződés teljesítése lehetetlenségének a bizonyítására, mert amennyiben ezek a kapacitás lekötöttsége szempontjából jelentősek, az előszerződés megkötése előtt lett volna köteles a munkálatok volumenét megismerni és esetleg az előszerződés megkötését megtagadni. Ezt annál inkább megtehette volna, mert az előszerződés vonatkozásában szerződéskötési kötelezettség nem terhelte. A vállalkozási szerződés megkötése megtagadásának okaként az alperes másrészt utalt arra, hogy az állami beruházások keretében a lakásépítési programban való 48