Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)
fedezeti vétel csak magasabb áron vagy nagyobb költséggel volt lehetséges, a megrendelő a különbözetet a szerződésszegéshez kapcsolódó felelősségi szabályok alapján kárként érvényesítheti a szerződésszegő szállítóval szemben. A felperes abban az esetben támaszthatott volna fedezeti vétel (beszerzés) címén alapos kártérítési igényt a szerződésszegő alperessel szemben, ha annak akadályközlését követően gondoskodik az eredetileg tervbevett fajtájú szilvaoltvány beszerzéséről, és igazolja, hogy annak beszerzése az alperesnek fizetendő árhoz képest csak magasabb áron vagy nagyobb költséggel volt lehetséges. Kétségtelen, hogy a Stanley fajtájú szilvaoltvány 1980. évi beszerzése nehézségekbe ütközött. Ez azonban önmagában nem indokolta a sokkal drágább Csacsaki fajtájú szilvaoltvány importálását, mert — amint az a per anyagából kitűnik — az első fokú bíróság által megkeresett termelő üzemek közül néhány jelezte, hogy az 1980. év őszén tudott volna szállítani Stanley fajtájú szilvaoltványt. A felperesnek az intézkedése nem tekinthető fedezeti vételnek, ezért a két oltvány árkülönbözetéből adódó kárát — ha egyáltalában van kára — okozati összefüggés hiányában nem háríthatja át az alperesre. A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az első fokú ítéletet helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. II. 31 578/1981. sz., Bfí 1983/9. sz. 365.) 40. A továbbszaporításhoz szükséges biológiai érettség a fémzárolt vetőmag törvényes kelléke [Ptk. 305. § (1) bek.]. A felperes és az I. r. alperes között létrejött mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján a II. r. alperes 483,61 q fémzárolt vetőburgonyát szállított a felperesnek, amely azt minőségi kifogás nélkül átvette, tárolta, majd a „kitárolás" után 17 ha-on elültette. A felek, az Országos Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyelőség (továbbiakban: OVEF), a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás és a helyi szakigazgatási szerv közreműködésével tartott határszemléről készült jegyzőkönyv szerint az elültetett 468 q vetőgumó 63%-a a talajban elrothadt, 18%-a csenevésznövény és 11%-a hozott egészséges hajtást, 8%-os mértékben pedig tőhiány volt megállapítható. A felperes az ültetvényt kiszántotta és helyette silókukoricát vetett el. Keresetében az ily módon keletkezett 464 822 Ft kár megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az I. r. alperes védekezésében tagadta a hibás teljesítés tényét. Állította, hogy hibátlan vetőgumó minőségromlása a felperes érdekkörében következett be. Perbehívására — a pernyertessége érdekében — a perbe beavatkozott vetőgumót előállító termelőszövetkezetet majd az első fokú bíróság II. r. alperesként perbevonta. AII. r. alperes szintén a kereset elutasítását kérte. Az első fokú bíróság az OVEF-től szakvéleményt szerzett be, majd a II. r. alperest közvetlenül a felperes javára 464 822 Ft kártérítés megfizetésére kötelezte. A II. r. alperes fellebbezése alapján a Legfelsőbb Bíróság végzésével az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Az első fokú bíróság az újabb eljárásban kiegészítő szakvéleményt szerzett be, majd az I. r. alperesnek a felperessel szembeni szavatossági és kártérítési felelősségét megállapította, a II. r. alperest pedig az I. r. alperessel szemben fennálló felelőssége folytán közvetlenül a felperes javára 464 822 Ft és törvényes kamatai megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen az I. és a II. r. alperes fellebbezett, amelyben az első fokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérték. 44