Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

és a minden gazdálkodó szervezetre irányadó együttműködési kötelezettségének tett eleget. A beavatkozó említett segítségnyújtását tehát szintén nem lehet a kötbérmérséklés szempontjából értékelni. Mindenezekre tekintettel s Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján a keresetet részben elutasító, fellebbezéssel támadott első fokú ítéletet részben megváltoztatva, az alperes marasztalásának összegét — a keresettel egyezően — 216 000 Ft-ra felemelte. (Legf. Bír. Gf. II. 30 986/1982. sz., BH 1984(9. sz. 367.) 16. /. A károsodás okozati összefüggésének bizonytalansága esetén nincs helye a per időelőttiség címén való megszüntetésének [Pp. 130. § (1) bek.f) pont, 157. §]. II. A létesítmény üzemeltetőjét a tervező és a kivitelező elleni perlés joga a szerződéses kapcsolat hiányában is megilleti [Ptk. 26. § (2) bek. a) pont, 360. § (1) bek.,Pp. 48. §]. A felperes 1981. december 16-án vette át üzemeltetésre a város új szennyvíztisztító berendezését, amely az Országos Vízügyi Hivatal beruházásában 230 millió forint értékben állami költségvetésből épült. A létesítményt az I. r. alperes tervezte, az építési jellegű munkákat a II. r. alperes kivitelezte. 1983. június 21-én a homokfogó medencéjét kettéválasztó betonfal kidőlt, és ezáltal a létesítmény üzemeltetése lehetetlenné vált. Tisztázódott, hogy a meghibásodás tervezői hibára vezethető vissza, és az üzemeltetőt felelősség nem terheli. A hiba kijavítása a tervező költségére 104 nap alatt megtörtént. A homokfogó medence meghibásodása miatt azonban többletiszap került a tórendszerbe, amelynek megtisztítására a felperes a tájegységi vízmű és vízgazdálkodási vállalattal kötött szerződést. A felperes a tisztításért fizetendő 2 716 770 Ft megfizetésére kártérítés jogcímén az I. r. alperest kérte kötelezni. Bejelentette, hogy összegszerűen még meg nem határozható további kártérítési követelése is van szennyvízbírság fizetése miatt. Utóbb a keresetet a II. r. alperesre is „kiterjesztette", és az alpereseket a „per során megállapítható közrehatásuk arányában" kérte a kártérítés megfizetésére kötelezni. A felperes a 27/1975. (X. 30.) MT számú rendelet 2. számú mellékletének 4. §-ára hivatkozással állította, hogy mint a létesítmény kezelőjét a perlési jog megilleti. Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a felperessel nincs jogviszonyban. Azt nem vitatta, hogy tervezési hibát vétett, de — állítása szerint — a homokfogó hibájáért a kivitelezőt is felelősség terheli. A felelősség és a kártérítés összegének megállapítása céljából műszaki szakértő kirendelését indítványozta. Az első fokú bíróság a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján megszüntette azzal, hogy a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani. A végzés indokolása szerint a felperes keresete idő előtti. A kereset kártérítés megfizetésére irányul, kára azonban a felperesnek még nem keletkezett, mert a homokfogó meghibásodásával kapcsolatban fizetéseket még nem teljesített. A végzés ellen a felperes fellebbezett, amelyben az első fokú végzés hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a Ptk. 360. §-ának (1) bekezdése szerint a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékessé válik. A károsodás tehát a tórendszernek a szennyvíziszappal való rendellenes feltöltődésével bekövetkezett. A felperes a 27/1975. (X. 30.) MT számú rendeleten kívül a Debreceni Városi Tanács 1/1976. számú rendeletére és a 9/1969. (II. 9.) Korm. számú rendelet 6. §-ára is hivatkozott, amelyek szerint a létesítmény kezelőjét ugyanazok a jogok illetik meg, mint a tulajdonost, tehát az alperesek ellen jogosult keresetet előterjeszteni. A fellebbezés alapos. A Ptk. 360. §-ának (1) bekezdése szerint a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor 24