Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

A felperes keresetet terjesztett elő, és abban az alperest 216 000 Ft meghiúsulási kötbér megfizetésére kérte kötelezni. Az alperes azzal védekezett, hogy a rendszergazda Királyleányka fajtával teljesített, így a szerzó'dés meghiúsulásáról nem lehet szó. Érdemi védekezése mellett perbehívta a rendszergazdát, amely az első fokú bíróság engedélye alapján a perbe beavatkozva az alperes álláspontját támogatta. Az első fokú bíróság az alperest 108 000 Ft kötbér megfizetésére kötelezte, a fenti összeget meghaladó keresetet pedig elutasította. Az ítélet indokolása szerint a szerződéskötéskor (szeptember második felében) már 5—10%-os eltéréssel meg lehetett állapítani a kinyerhető szabványminőségű szaporítóanyag mennyiségét, függetlenül a hatósági szemlétől és a rejtettnek nem minősülő hibáktól. Az alperes azonban gondatlanul mérte fel a kinyerhető mennyiséget, és ebből eredően gondatlanul kötötte meg a szerződést a felperessel. Minthogy az alperes a szerződésszegéssel kapcsolatos vétlenségét nem mentette ki, a 14/1978.(111. l.)MTsz. rendelet (a továbbiakban: R.) 17. §-ának (1) bekezdése értelmében kötbérfelelősséggel tartozik. A Ptk. 247. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával az alperes kötbérfizetési kötelezettségét 50%-kal, azaz 108 000 Ft-ra mérsékelte. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. A fellebbezés alapos. A Ptk. 247. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi a bíróság számára az összes körülményhez képest túlzott mértékű kötbér mérséklését. A bíróság azonban a kötbérmérséklés eszközét csak kivételesen veheti igénybe. A perbeli összes adatok egybevetése és együttes értékelése után csak akkor lehet helye a kötbér mérséklésének, ha olyan körülmények állanak fenn, amelyek a szerződésszegő fél egyébként felróható magatartását — figyelemmel a szerződésszegés tárgyi súlyára és az adott szerződés teljesítéséhez fűződő gazdasági érdekekre is — enyhébben megítélhetővé teszik, és a szerződésszegés folytán számottevő kár nem keletkezett (GK 17. sz. állásfoglalás). Ettől eltérő álláspont érvényrejutása a kötbérnek nemcsak a szerződési fegyelem terén betöltendő preventív, represszív célját hiúsítaná meg, hanem reparatív funkcióját is gátolná. A fentiek szem előtt tartásával kellett vizsgálni az első fokú bíróság által a kötbérmérséklés alapjául elfogadott egyes szempontokat. Tény, hogy a felek mindegyike azonos termelési rendszer tagja, és az is, hogy az alperes által megtermelt, Badacsony fajtájú oltványoknak egy helyre történő telepítését szakmai követelmények indokolták. A beavatkozónak mint rendszergazdának, helyesebben rendszerszervezőnek azonban — a felek és közte létrejött megállapodás hiányában — nem volt joga rendelkezni a szerződés tárgyával. Ebből következően az alperesnek a szerződésszegéséért fennálló felelősségét nem menti és nem is enyhíti az a körülmény, hogy a szerződés meghiúsulását — az alperes gondatlan szerződéskötése mellett — a rendszerszervező intézkedése idézte elő. A felet még az sem mentesíti a szerződésszegés következményei alól, ha azt az irányító szervének intézkedése okozta [R. 18. §(2) bek.]. Az R. 7. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a felek kötelesek egymást tájékoztatni a teljesítés várható alakulásáról. Az alperes valójában ezen jogszabályi kötelezettségének tett eleget, amikor közölte a teljesítés akadályát a felperessel. Az akadályközlés azonban, még ha az nyomban történik is, nem szolgáltat alapot a kötbér mérsékléséhez, hiszen csak a jogszabály rendelkezését követi, annak tesz eleget. Azáltal, hogy a felek rendszerszervezője, a beavatkozó a maga gazdasági, piaci kapcsolatai révén segítséget nyújtott a Királyleányka fajtájú szaporítóanyag beszerzéséhez, tulajdonképpen a termelési rendszer két tagját óvta meg a nagyobb károsodástól, 23