Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletének törvényességi óvással megtámadott részét a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét ebben a részében elutasította. (Legf. Bír. G. törv. 1.30 695/1982. sz., BH1984/8. sz. 319.) 181. /. Az elévülés megszakításához a jogosult részéről egyoldalúan felvett jegyzőkönyv is elegendő, ha azt a kötelezettnek kézbesítették. II. Az elévülési idő számításánál az eljárásjogi szabályok nem alkalmazhatók [Ptk. 327. §(1) bek., Pp. 105. § (4) bek.]. A felek között létrejött szerződés értelmében az alperes köteles volt alagútzsaluk gyártására és szállítására. A szerződés folytán az alperesnek különböző készleteket kellett szolgáltatnia. Az FTJ jelű készletnek — amelynek ellenértéke 3 246 250 Ft volt — az átadása csak 1981. április 21-én történt meg. A felperes a keresetében a késedelmes teljesítés miatt 216 208 Ft késedelmi kötbér megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes előkészítő irata szerint a kötbérigény elévült, mert arról az alperes csak az idéző végzés mellékletét képező keresetlevélből, 1981. november 2-án értesült. Előadta azt is, hogy 1981. október 22-én egyeztetés céljából a felperes dolgozói felkeresték az alperes igazgatóhelyettesét, és bejelentették a kötbérigényt. Az alperes igazgatóhelyettese azonban az igény írásbeli megismétlését kívánta. Minthogy ez nem történt meg, a kötbérigény elévült. Az első fokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen a felperesnek 129 721 Ft mérsékelt késedelmi kötbért. Az ítélet ellen csak a felperes fellebbezett, és kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletének megváltoztatásával az alperest a kereset szerinti összegű késedelmi kötbér megfizetésére kötelezze. A fellebbezés nem alapos. A felperes a kötbérigényét 1981. október 24-ig érvényesíthette volna, a kötbérigény ekkor elévült; az elévülés időpontját a felek egyike sem tette vitássá. A Ptk. 327. §-ának (1) bekezdése szerint a felszólítás csak abban az esetben szakítja meg az elévülést, ha az írásban történik. Az alperesi igazgatóhelyettesnél folytatott megbeszélés során a felperes szóban bejelentette ugyan a kötbérigényét, és a megbeszélésről jegyzőkönyvet is készített, a jegyzőkönyvet azonban nem hagyta ott az alperesnél, és nem is küldte meg. Az elévülést megszakító joghatás előfeltétele, hogy az írásbeli igénybejelentés az ellenérdekű félhez megérkezzék. Az olyan igénybejelentést, amely nem jutott el az alpereshez, nem lehet elévülést megszakító hatásúnak tekinteni (Bírósági Határozatok 1979. évi 9. sz. 297. sorsz.). így a per tárgyát képező esetben az elévülési időig írásbeli bejelentés nem történt. Ezen a tényen nem változtat az, hogy az alperesi igazgatóhelyettes s jegyzőkönyv aláírását megtagadta; az aláírás nélküli jegyzőkönyv is — kézbesítése esetén — megfelelt volna az írásbeli igénybejelentés követelményének. A kereset 1981. október 26-án, tehát az elévülés bekövetkezte után érkezett az első fokú bírósághoz. Az elévülési határidő és annak számítási módja anyagi jogi szabály. Az anyagi és eljárási jogszabályban megállapított határidő elteltének számításánál a kétfajta határidő között különbséget kell tenni. Az anyagi jogszabály által megszabott határidő az utolsó napon minden körülmények között lejár, azaz eddig az időpontig az írásbeli értesítésnek be kell érkeznie. Az elévülési határidő lejártát nem akadályozza az, ha az írásbeli értesítést vagy a keresetet azt megelőzően postára adták [Pp. 105. § (4) bek.]. Ez abból következik, hogy az anyagi jogi határ150