Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

zetet vagy annak egy részét az alperestől követelje. A Ptk. 210. §-a értelmében a szerződést csak az esetben lehet megtámadni, ha a megtámadás oka már a szerződéskötéskor fennállt. Nem minősíthető a Ptk. 210. §-ának (3) bekezdésében foglalt téves feltevésnek az az eset, ha a felek a szerződéskötéskor az áremelkedést a ténylegesen bekövetkezettnél alacsonyabb mértékűnek remélték. A forgalom biztonsága megköveteli, hogy a teljesített szerződéseket a későbbiek során bekövetkezett hatósági árintézkedések után megtámadás eredményeként ne lehessen érvényesíteni. Minthogy az árintézkedés és egyéb jogszabály sem rendeli el az áremelkedésnek visszaható hatállyal való érvényesülését, az bírói úton sem kényszeríthető ki. ö Szükséges még megjegyezni, hogy az első fokú bíróság az ítélete indokolásában tévesen állapította meg azt, hogy a felperes a szerződéstől elállhatott volna, és hogy ennek az elmulasztása miatt nem támadhatja meg a szerződést. A Ptk. 226. §-a (4) bekezdéséből következően hatósági árváltozás esetén is a szerződéstől csak annak teljesítéséig lehet elállni. A perbeli esetben pedig az adásvételi szerződés a vételár kiegyenlítésével teljesedésbe ment attól függetlenül, hogy a tárolási szerződés értelmében a burgonya ténylegesen a felperesnél maradt. Ennek következtében a felperes sem állhatott el az árváltozás idején a már teljesített szerződéstől. Egyébként az elállási jog gyakorlása nem előfeltétele a megtámadási jog gyakorlásának. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. II. 30 670/1981. sz., BH 198315. sz. 205.) 168. A megrendelő az átvételi késedelem ideje alatt is élhet a szerződéstől való általános elállási jogával. Az elállás esetén fizetendő kártérítés (kártalanítás) összege elérheti, sőt meg is haladhatja az át nem vett termék ellenértékét [Ptk. 340. §, 381. § (1) bek.]. A felek szállítási szerződést kötöttek 500 db LAMW 400. 4. E. típusú és 500 db LAMW 400. 4. típusú axiálventilátor szállítására. A szerződés szerint a teljesítés határideje 1979. december hó 31. napján járt le, a teljesítés helye pedig a szállító telepe volt. A felperes 1979. április 19-én készrejelentett 250 db ventilátort, és az átvételt május 18-án és június 11-én sürgette. 1979. augusztus 9-én további 250 db ventilátort jelentett készre, az alperes azonban e termékekért sem jelentkezett, hanem az 1979. szeptember 12-én kelt levelében bejelentette a szerződéstől való elállását. A felperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte az első fokú bíróságtól a készrejelentett termékmennyiség 1 122 124 Ft ellenértékére, mert ő a perbeli termékeket készrejelentette, majd azokat felelős őrzésbe vette. Ezért jogszerűen követelte az ellenértéket. Utalt arra is, hogy amennyiben a bíróság az alperes elállását jogszerűnek ismerné el, úgy a szerződést a Ptk. 381. §-ának (2) bekezdése alapján meghatározott ideig hozza létre és az általa nyújtott szolgáltatás ellenértékét a javára ítélje meg. Az alperes azt állította, hogy a felperes nem követelheti tőle az ellenértéket, mert a Ptk. 381. §-ának (1) bekezdése értelmében a megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat. Az első fokú bíróság az alperest 1 122 124 Ft-nak a megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a felek szállítási szerződést kötöttek, amelyet a felperes teljesített, az alperes azonban nem vette át a terméket és az ellenértéket sem fizette meg, ezért a felek között nem szűnt meg a szerződés. így az alperes a Ptk. 381. §-ának (1) bekezdése alapján elállhatott a szerződéstől, a szállító kárát azonban köteles megfizetni, amelyet a bíróság a termék ellenértékével azonos összegben határozott meg. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, amelyben azzal érvelt, hogy neki a Ptk. 381. §-a alapján a szállító kárát kell megtérítenie. Azt azonban a jogszabály nem mondja 144