Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

igénnyel a felpereshez nem fordult, a felperestől nem követelhető meg ennek a használhatatlan ragasztónak a per végéig való megőrzése, tárolása. Ezért a másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét a nem fellebbezett részében nem érintette, a fellebbezett részében pedig a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján akként változtatta meg, hogy a felperesnek a 250 kg használhatatlanná vált ragasztó kiadására való kötelezését mellőzte. (Legf. Bír. Gf. III. 30 032/1983. sz., BH 1985/2. sz. 70.) 161. A maradványérték megtérülése érdekében a szállító rövid határidőn belül maga köteles gondoskodni a rendeltetésszeríí használatra alkalmatlan termék visszaszállításáról [7/1978. (II. 1.) MTsz. r*13. § b) pont]. (Legf. Bír. Gf. II. 30 107/1984. sz., BH 1985/8. sz. 318.) 162. Munkaterület késedelmes átadásával összefüggő kivitelezési késedelem esetében mindkét szerződő fél azonos időtartamra vonatkozóan kötbérben nem marasztalható mert a jogosult késedelem a kötelezett késedelmét kizárja ÍPtk. 303. § (3) bek.. 312. §]. (Legf. Bír. Gf. IV. 31183/1981. sz., BH 1984/5. sz. 198.) 1.8. A szerződés megszűnésének egyes esetei 163. A Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiuma — a GK 20. sz. állásfoglalással módosított — GK 16. számú állásfoglalást akként módosítja, hogy az állásfoglalás c) pontjának eddigi szövege helyébe az alábbi szöveg lép: ,,c) A megrendelő az általános — valamint a késedelem miatt bekövetkezett érdekmúlásra alapított — elállási jogát mindaddig gyakorolhatja, amíg a szolgáltatás átadása és átvétele nem történt meg." Az indokolás c) pontjának új szövege pedig a következő: »A szállítási, illetve a vállalkozási szerződés tekintetében a Ptk. 381. §-ának (1) bekezdése, illetve 395. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a szállító, vállalkozó kárát megtéríteni. Abból azonban, hogy a jogszabály a megrendel „bármikor" való elállását teszi lehetővé, egyértelműen nem következik, hogy ennek a rendelkezésnek, az említett szóhasználatnak mi a belső tartalma, a megrendelőt ez az általános elállási jog milyen határidőig illeti meg. A helyes álláspont kialakítása végett az említett rendelkezéseknek — a miniszteri indokolásból is kitűnő — jogpolitikai céljából lehet kiindulni. A jogpolitikai indok hangsúlyozottan az a törekvés, hogy a szükséglet, a kereslet időközi változása folytán — a népgazdaság nyomós érdekeinek szem előtt tartásával — a megrendelőnél feleslegessé vált dolgok felhalmozódását, ún. elfekvő készlet keletkezését meggátolja, ilyen mű létesítését, termékmennyiség előállítását, ehhez a más célra is hasznosítható anyagok, alkatrészek, energiahordozók felhasználását, illetve a felesleges munka végzését lehetőleg elkerülje. Figyelemmel kell lenni a Ptk-nak a teljesítésről szóló 277. §-ához fűzött indokolására, amely kitér arra is, hogy a szerződésszerűen felajánlott szolgáltatás elfogadása — különösen a gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseinél, ahol azok megvalósítása fontos társadalmi, népgazdasági érdek is — rendszerint ugyanolyan kötelezettség, mint a szolgáltatás teljesítése, továbbá arra is, hogy a teljesítés akkor szerződésszerű, ha a szolgáltatás alkalmas arra, hogy azt a rendeltetésének, illetve a szer140