Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

illetőleg hogy a szolgáltatás a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas [Ptk. 240. § (1) bek., 277. § (1) bek., 305. § (1) bek., 307. § (1) bek.]. Az alperes a felek között létrejött szállítási szerződés alapján 1 db autódarut szállított a felperesnek. Az OKISZ megyei munkavédelmi felügyelője az üzembe helyezéshez nem járult hozzá, mert a gép nem rendelkezett munkavédelmi minősítő bizonyítvánnyal. A felperes reklamációjára az alperes azt a tájékoztatást adta, hogy a daru átalakítása a felperes kötelessége, és az átalakítási költségeket az alperes nem hajlandó megtéríteni. Az átalakítás szabadalmazott megoldás, és így a szükséges dokumentációt a szabadalmi tulajdonossal kötött hasznosítási szerződés útján lehet megszerezni. A felperes a keresetében 197 718 Ft átalakítási költség megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes a védekezésében arra hivatkozott, hogy a daru átadása előtt közölte a felperessel, hogy az nem alkalmas arra, hogy az átvétel után nyomban üzembe helyezzék, mert a hazai munkavédelmi szabályoknak nem felel meg. Azt is közölte a felperessel, hogy az autódaru szerződés szerinti vételára nem tartalmazta az átalakítási költségeket. Az első fokú bíróság műszaki és könyvszakértői véleményt szerzett be, majd a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint ellenkező kikötés hiányában az alperes által szállított gépnek alkalmasnak kellett lennie arra, hogy azt a felperes rendeltetésének megfelelően használhassa. Az illetékes árhatóság állásfoglalása szerint azonban külföldről behozott járművek esetén az értékesítési ár nem tartalmazza azokat az átalakítási költségeket, amelyek amiatt merülnek fel, hogy a gép nem felel meg a magyar munkavédelmi szabályoknak. Ha az eladó végzi el az átalakításokat, költségeit a kereskedelmi eladási árban felszámíthatja. Ebből következik, hogyha az alperes végezte vagy végeztette volna el a szükséges átalakításokat, akkor is a felperest terhelték volna annak költségei. Emiatt a felperes nem igényelheti a vételár leszállítását, ellenkező esetben jogalap nélkül gazdagodnék. Az ítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be. A fellebbezés alapos. A szerződés az alperes által aláírt és rendelésigazolást jelentő szerződéstervezet alapján érvényesen létrejött. Az alperesnek az a hivatkozása, hogy a felperest a teljesítést megelőzően értesítette arról, hogy a szerződés tárgyát képező munkagép a munkavédelmi előírásoknak nem felel meg és ennek a felperes által való átalakítása szükséges, az alperesnek a szavatossági felelősség alól való kimentésére nem fogadható el. A szerződés nem tartalmazza, hogy a termék a rendeltetésszerű célra a leszállításkori állapotban nem lesz alkalmas. Ezért helyesen állapította meg az első fokú bíróság, hogy a Ptk. 305. §-ának (1) bekezdése szerint hibás a teljesítés, ha a szolgáltatás nem alkalmas a rendeltetésszerű használatra [Ptk. 277. § (1) bek.]. Minthogy a per tárgyát képező gép az átadás időpontjában ennek nem felelt meg, az alperes szerződésszegést követett el, hibásan teljesített, a Ptk. 305. §-ának (2) bekezdése folytán tehát szavatossági felelősséggel tartozik. Az alperes kifejtette azt az álláspontját, hogy az eredeti szerződés módosult. Ez az alperesi álláspont nem fogadható el, mert a Ptk. 240. §-ának (1) bekezdése szerint a felek a szerződést közös megegyezéssel módosíthatják. Ilyen megegyezés a per adatai szerint nem történt. A teljesítés elfogadása pedig a Ptk. 316. §-a (1) bekezdésének második mondata szerint gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseiben nem jelenti a szerződésszegésből eredő igényről való lemondást. Egyébként helyesen állapította meg az első fokú bíróság, hogy az átvételi értesítőre vezetett megjegyzés csak a 112