Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

133. A fizetési meghagyás kézbesítésétől, ha a kötelezett nem teljesít, fizetési késedelembe esik [Ptk. 298. § b) pont, 302. § b) pont, 303 § (3) bek., GKT 4/1973. sz.]. A felperes szállító fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperes megrendelővel szemben, mert az utóbbi az 1973. november 16-án postai úton megküldött áru ellenértékét a részére megküldött számla ellenére az 1973. december 3-i fizetési határidőig nem fizette meg. Az alperes ellentmondással élt és ebben előadta, hogy a felperestől 1973. november 26-án postán három csomagban 200 db abroszt kapott, számla azonban nem érkezett és az áru ellenértékét emiatt nem fizette ki. Kérte a felperest a számla és a fizetési felszólítás megküldésének, illetőleg azoknak az alperes által való kézhezvétele bizonyítására kötelezni. Az ellentmondás folytán megindult perben az első fokú bíróság felhívására a felperes bejelentette, hogy 1973. november 22-én postán küldte el a számlát és miután az alperes a tartozását nem egyenlítette ki, 1973. december 20-án fizetési felhívást is küldött. Válasz hiányában a fizetési meghagyás kibocsátását kérte. Az alperes észrevételeiben előadta, hogy a felperes nem tudta bizonyítani sem a számla, sem a felszólítás elküldését. A felperes főkövetelését egyébként 1974. február 6-án átutalta, a kamatkövetelést azonban nem ismeri el, mert a számlázás elmaradása miatt nem esett fizetési késedelembe. Az első fokú bíróság előtt megtartott tárgyaláson a felperes keresetét a főköveteléssel leszállított és azt csupán a főkövetelés után 1973. december 3tól 1974. február 7-ig járó évi 15%-os kamatra tartotta fenn. Előadta, hogy mind a számlát, mind a fizetési felszólítást közönséges postaküldeményként küldte az alperesnek, ezért postai feladóvevényt nem tud felmutatni. Kérte az alperest arra kötelezni, hogy mutassa be nyilvántartását, amelyből a felperes bizonyítaná, hogy az alperes a számlát, illetőleg a felhívást megkapta. Az első fokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint az alperes akkor esik késedelembe, ha a számla megküldésével a teljesítési határidő megkezdődik. A számla elküldését a Pp. 164. §-a alapján a felperesnek kellett volna bizonyítania. Ennek sikertelensége folytán a fizetési késedelem hiányában az alperes nem köteles a késedelmi kamat megfizetésére. Az ítélet ellen a felperes fellebbezéssel élt. Kérte az első fokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperes kötelezését 1973. december 3-tól 1974. február 6-ig járó kamat megfizetésére. Előadása szerint azt a gyakorlatot folytatja, hogy a számlát és a fizetési felhívást egyszerű postai küldeményként adja fel. A számla beérkezését csak úgy tudná bizonyítani, ha az alperes a hozzá érkező számlák nyilvántartását bemutatná. Egyébként az alperes köteles lett volna a vele rendszeres kapcsolatban álló felperestől számlát kérni. A fellebbezési ellenkérelmében az alperes az első fokú bíróság ítéletének helyben hagyását kérte. Tagadta, hogy a számla beérkezésének hiányában a felperestől számlát lenne köteles kérni. Nyilvántartásában a felperestől beérkezett számla és felszólítás nem szerepel, a felperesnek módjában van — ha azt részére az alperes megengedi — a nyilvántartást megtekinteni. A fellebbezés részben alapos. A felperes sem az első fokú bíróság előtt, sem a fellebbezési eljárásban nem bizonyította, hogy az alperesnek a számlát, vagy a fizetésre való felszólítást elküldte, illetőleg nem igazolta ezeknek az iratoknak az alpereshez 77